A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) szerint:
„Hitigazság, hogy szellemi, test nélküli lények, akiket a Szentírás
általában angyaloknak nevez, léteznek. Ezt a Szentírás éppoly világosan
bizonyítja, mint az egybehangzó Szenthagyomány.” (328)
Bernardino Luini: Angyal (1520–21); Brera-képtár, Milánó |
Az őrzőangyalok ünneplése a 16. században alakult ki Spanyolországban, innen terjedt el Európában. A 17. században vált általánossá, a római kalendáriumban 1615-ben vezették be. V. Pál szeptember első vasárnapjára, X. Kelemen a Szent Mihály ünnepe utáni első szabadnapra helyezte az elmléknapot, amely végül X. Piusz intézkedésére a 20. század elején került október 2-ára, mai helyére.
Istenünk, te határtalan gondviselő szeretettel szent angyalokat rendeltél, hogy őrizzenek minket. Add meg könyörgő híveidnek, hogy az ő pártfogásukat mindenkor érezzük, és társaságuknak örökké örvendezzünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Szabó T. Anna: Leskelődők
Langyos ködbe balzsamozva
mint az őszi csillagok
néznek – titkon sejted őket –
gyermekarcú angyalok.
Érthetetlen, hallhatatlan
csöndbe mártott dallamok –
ködbe burkolózva állig
láthatatlan angyalok.
Bicci di Lorenzo: Angyalok (1447 körül); Szent Ferenc-bazilika, Arezzo |
Régi szegedi hagyomány szerint a halott őrangyala egészen a temetésig a koporsó tetején ül, hogy a gonoszok el ne ragadják lelkét.
Ha valakinek a jobb füle csendült, ezt mondta: „Édös őrzőangyalom, maradj a bal vállamon.” Ezzel az angyal elhárította a szerencsétlenséget, melyet a szegedi néphit szerint a jobb fül csengése előre jelzett.
Sármellék zalai faluban az utcán menve jobb felől helyet hagytak az őrangyalnak.
Források: A Katolikus Egyház Katekizmusa
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.,
Jelesnapok.oszk.hu
Magyar Kurír
(bh)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése