2019. március 28., csütörtök

Jubileumi játék a Felsővárosi Szent György Alapítvánnyal!

A Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány 10. születésnapja alkalmából nyereményjátékot hirdet.

Nevezzen meg legalább 10 szentet/boldogot, szentéletű embert a következő képről.


Nagyításért kattintson a képre!

Ha felismer legalább 10 személyt,akkor küldje el nekünk pontos postai címével együtt a következő e-mail címre: szentgyorgyalapitvany@gmail.com

A levél tárgyában legyen feltüntetve a következő: Jubileumi nyereményjáték

A helyes megfejtést beküldők között 1 szerencsés Diós István:  A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma CD-t nyeri meg!





Beküldési határidő: 2019.04.30.

A nyertest e-mailben értesítjük,nyereményét postázzuk!

Jó játékot,sok szerencsét kívánunk! 🍀












2019. március 23., szombat

Március 25: Gyümölcsoltó Boldogasszony – Urunk születésének hírüladása. Főünnep.

Az Angyali Üdvözlet napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Isten elküldte Gábriel arkangyalt, hogy hírül vigye az Istenanyaság titkát, a Megváltó születését.

,,Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni [Iz 7,14]. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége'' [2 Sám 7,13; Iz 9,6]. Mária erre megkérdezte az angyaltól: ,,Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?'' Az angyal ezt felelte neki: ,,A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; azért a Szentet is, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni." Mária erre így szólt: ,,Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.'' És eltávozott tőle az angyal. (Lk 1,26-38)

A magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ilyentájt szokták elvégezni, így ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.

A néphit szerint az ekkor oltott fát nem szabad kivágni, mert az emberöléssel egyenértékű bűnnek számít. Egyes területeken az ezen a napon lemetszett gallyak elégetésével megakadályozható, hogy a gyümölcsfák elférgesedjenek.Helyenként fecskehívogatónak is nevezik ezt a napot, amikor a gazda kitárta az istálló ajtaját és meghívta Isten madarait, hogy fészkeljenek a házában és ezzel megvédjék a házát a tűztől. A madarak érkezése egyben a tavaszi munkák kezdetét is jelezte. Ha derült idő van ezen  a napon, akkor bő termés várható. Némely területeken úgy gondolták, hogy a gyermekáldás után sóvárgó párnak ezen a napon kell szeretkeznie, hogy feltétlenül teherbe essen. 



Forrás: www.keresztenyfilmek.hu (Etalon Filmkiadó honlapja)

Polcz Alaine és Baló György beszélgetése a halálról

"Haldoklás. Halál. Gyász. Nehéz velük... Pedig előbb-utóbb mindannyiunkkal megtörténnek. Talán sokaknak segít ez a gyönyörű interjú. Isten nyugosztalja gyermekeim kivételes tehetségű és emberségű, imádott Apukáját, Baló Györgyöt. Remélem, hogy Odaát folytatják a megkezdett beszélgetést a csodás Polcz Alaine-nel..." /MK/


                                            MI LESZ A HALÁL UTÁN?

Részlet a tavaly november közepén megjelent Beer Miklóssal készült interjúsorozat negyedik kötetéből Most már látom címmel. A kiadó engedélyével közlünk részleteket a kötetből.

"Az ideológiák teljesen öncélú harcának, a jobb- és baloldal állandó küzdelmének az értelmetlensége akkor válik teljesen nyilvánvalóvá, amikor belátjuk, egyetlen dologgal nem foglalkozik egyetlen pártprogram sem: mi lesz a halál után. Minden politikai erő arra törekszik, hogy a saját elgondolása szerint rendezze a társadalom életét. Emelje a nyugdíjakat, építse az úthálózatot, fejlessze az orvosi ellátást.

Bátran rá kellene kérdezni: és ezzel mégis mennyi időre oldanak meg bármit is?

Ha eltekintünk a halál tényétől, szörnyű naivitásban élünk.
A püspök szerint a halálról nem őszintén beszélni struccpolitika, amihez az ember felelőtlensége is párosul.

A haláltól félünk, de közben száguldozunk, és előzünk a záróvonalon.
Szomorúnak tartja, hogy miközben az emberek órákig beszélnek a labdarúgó világbajnokságról, a létfontosságú dolgokról alig, arról például, hogy ami a földi életünk után következik, annak soha nem lesz vége. Soha. Felfoghatatlanul komoly dolog ez.

Érthetőnek tartja, hogy az emberek tervezgetik életüket, anyagi biztonságra törekszenek, sikeresen szeretnének élni.
De meddig? Nyolcvan év elég? Esetleg kilencven vagy száz? És utána?

Azt hiszem, legbelül sok nem vallásos is sejti, hogy valami hatalmas titokról van szó."

2019. március 22., péntek

Nagyböjt 3.vasárnapja-Parancsolt ünnep. Hagyományos római rítusú Szentmise-2019 Március 24

Értesítjük kedves híveinket hogy 15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.

Várjuk kedves híveinket!

2019. március 21., csütörtök

Jubileumi játék a Szent György Alapítvánnyal!

A Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány 10. születésnapja alkalmából nyereményjátékot hirdet.

Feladvány:  Soroljon fel legalább 10 szentet/boldogot, szentéletű embert a következő képről.


Nagyításért kattintson a képre!

Ha tudja legalább a 10 személy teljes nevét ,akkor küldje el nekünk pontos postai címével együtt a következő e-mail címre: szentgyorgyalapitvany@gmail.com

A levél tárgyában legyen feltüntetve a következő: Jubileumi nyereményjáték

A helyes megfejtést beküldők között 1 szerencsés Diós István:  A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma CD-t nyeri meg!

A kép illusztráció



Beküldési határidő: 2019.04.30.

A nyertest e-mailben értesítjük,nyereményét postázzuk!

Jó játékot,sok szerencsét kívánunk!





2019. március 19., kedd

A káosz temploma

A Santa Barbara templomot 1912-ben építették a francia megszállás idején az asztúriai Llanerában Spanyolországban. A templom pusztulását nem a szélsőséges ateista republikánusok okozták akik templomokat pusztítottak el országszerte. A polgárháborút túlélték a falak, de korunk szellemi háborúját már nem. Ma csak a káosz templomaként emlegetik, ugyanis színes koponyákkal és meztelen nőkkel tarkított falai között már nem misét hallgatnak, hanem gördeszkáznak. Találó elnevezés. Ez a templom a liberális Európa szimbóluma. A szellemi és fizikai tér visszahódítása (reconquista) után Európát is újjá kell szentelni.






Forrás: rekonkviszta.blogspot.com

2019. március 11., hétfő

Hány megkeményedett arcú ember jön vasárnapról vasárnapra a templomba!
Vallásosnak tartják magukat, de gyónni nem hajlandóak. Hosszú éveken, évtizedeken át hordozzák magukban a bűnt, a halált, a rothadást. Nyugaton pedig már sok templomban nincs is gyóntatószék, s ha valaki esetleg még gyónni szeretne, a pap azt mondja neki, hogy elég a mise elején a többiekkel elmondania, hogy „én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem…”, s utána nyugodt szívvel mehet áldozni.

Az emberi romlottság fokmérője nem is annyira az elkövetett bűnök nagysága és sokasága, mint inkább az őszinte bűnbánat és bűnvallás hiánya.

A mai Evangéliumban Jézus kimondja, hogy az üdvösség szempontjából a bűnös asszony jobb helyzetben van, mint a vallásos farizeus, mert ugyan több bűnt követett el, de szívből bánja a bűnét, míg a farizeusból hiányzik a bűn belátása és megbánása. Sokak tapasztalata, hogy egy őszinte gyónás óriási súlytól képes megszabadítani, és nemegyszer új irányt tud adni az ember életének.
S ahogy Dávid sem a csillagos ég alatt, a láthatatlan Örökkévalónak gyónt, hanem a próféta előtt ismerte be vétkét, úgy nekünk is fontos, hogy bűnös testvérünk, a pap elé térdelve mondjuk ki: „Vétkeztem az Úr ellen!” Ez a helyzet kijózanít önámításunkból, és terméketlen önfeloldozás helyett hozzásegít a bűnünktől való valódi megszabaduláshoz.

Barsi Balázs OFM atya


2019. március 8., péntek

Hagyományos római rítusú Szentmise-2019 Március 10

Értesítjük kedves híveinket hogy 15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.

Várjuk kedves híveinket nagyböjt első vasárnapi Szentmisénkre!





                                  Nagyböjt


A nagyböjt szent időszaka Hamvazószerdától Húsvét vasárnapig tartó 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak, melyben felkészülünk a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére. A hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés, a lemondás időszaka ez, amikor a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás ajánlott. A vallásos gyakorlat a bűnbánatot, a megtisztulást, az áldozatvállalást és a könyörgést állítja a középpontba.

A Szentírásban és a keresztény hagyományban a 40-es szám az események jelentőségét hangsúlyozza (pl. Jézus 40 napot töltött a pusztában nyilvános működésének megkezdése előtt, a vízözön 40 napig tartott, Mózes 40 napig tartózkodott a Sínai-hegyen). A XI. századig szigorú szabályokat követtek a böjt ideje alatt. A legszigorúbb változata a negyvenelés volt, amikor a böjtölő csak 40-szer evett ebben az időszakban (naponta egyszer, naplemente után). A nagyböjt során az önmegtagadást nem csupán az evésben gyakorolták, hanem az  élet más területein is pl. szórakozás, így a böjt idején tilos volt a nyilvános mulatság, a lakodalom, a színjáték. A híveknek kötelezően előírt a szentgyónás, a szentáldozás.

A böjtben önmagunkkal találkozunk, átformálja a bennünk rejlő erőket, alázatra, engedelmességre és imádságra nevel. Régen a hittanulók ekkor készültek fel a keresztség felvételére és megismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével.

Az időszak liturgikus színe a lila, a templomokat nem díszíti virág. Sajátos szertartás a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

Számos elnevezéssel illeték nagyböjt vasárnapjait így pl. az 
1. vasárnap (március 05.) – csonkavasárnap,
2. vasárnap (március 12.) – guzsavasárnap, vitézvasárnap, torkosvasárnap,
3. vasárnap (március 19.) – holdközépvasárnap, fehérvasárnap,
4. vasárnap (március 26.) – süketvasárnap, vigadozóvasárnap, csíkvasárnap, rózsavasárnap,
5. vasárnap (április 02.) – feketevasárnap, keresztvasárnap. A nagyhét utolsó hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul.    

Isten éltesse a Hölgyeket!


Minden kedves Hölgy olvasónknak Boldog Nőnapot kíván a Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány!

2019. március 6., szerda

Fegyverünk a gonosz ellen: a szeretet

A nagyböjti stációk hagyománya
A bűnbánati körmenet, amellyel a mai liturgiát elkezdtük, segít belépnünk a Nagyböjt jellegzetes légkörébe, amely a megtérés és a lelki megújulás személyes és közösségi zarándoklata. A stationes quaresimali igen régi római hagyománya szerint ebben az időben a hívek és a zarándokok minden nap összegyűlnek és megállnak (statio) a sok vértanú valamelyikének emlékhelyénél, akik a római egyház alapjait jelentik. Azokban a bazilikákban, ahol ereklyéik nyugszanak, szentmisét mutatnak be, amelyet körmenet előz meg. A körmenetben a szentek litániáját éneklik: így emlékeznek azokra, akik vérükkel tettek tanúságot Krisztusról, az ő megszólításuk ösztönzéssé lesz minden keresztény számára, hogy megújítsa elköteleződését az Evangélium mellett. Ezek a rítusok az évszázadok elteltével sem veszítettek értékükből, mert emlékeztetnek, mennyire fontos a mi korunkban is kompromisszumok nélkül befogadni ezeket az igéket: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és kövessen engem!”

A hamvazkodás
A nagyböjt egy másik és kizárólagosan a nagyböjt első napjához tartozó gesztusa a hamvazkodás szertartása. Mi ennek a sokatmondó jelentése? Nyilvánvalóan nem puszta rituáléról van szó, hanem valami igen mély dologról, amely a szívünket érinti meg. Megérteti velünk, mennyire időszerű Joel próféta figyelmeztetése, amelyet az első olvasmányban hallhattunk. Ez a figyelmeztetés számunkra is érvényes: a külsődleges gesztusoknak mindig meg kell felelnie a lélek őszinteségének és a cselekedetek következetességének. Mire jó megszaggatni a ruhát – teszi fel a kérdést a sugalmazott szerző –, ha az ember szíve távol marad az Úrtól, vagyis a jótól és az igazságtól? Ez az, ami számít: őszintén bűnbánó lélekkel visszatérni Istenhez, hogy elnyerjük irgalmát.
Új szívet és új lelket: ezt kérünk, a par excellence bűnbánati zsoltárral, a Miserere-vel, amelyet ma ezzel a visszatérő verssel éneklünk: Bocsáss meg nekünk, Urunk, mert vétkeztünk. Az igaz hívő bűnössége tudatában teljes valójával, szívével, lelkével és testével vágyik az isteni bocsánatra, mint egy új teremtésre, amely képes visszaadni neki az örömöt és a reményt.

A nagyböjt: küzdelem
A nagyböjt lelkületének egy másik vonása az, amelyet agonisztikusnak nevezhetnénk. Erre utal a szentmise könyörgése, amikor a bűnbánat fegyveréről és a gonosz szellemével szembeni küzdelemről beszél. A keresztény embernek minden nap, de különösképpen a nagyböjt idején harcot kell vívnia, hasonlóan ahhoz, amelyet Krisztus vívott Júdea pusztájában, ahol negyven napon keresztül kísértette az ördög, majd az Olajfák hegyén, amikor visszautasította a legerősebb kísértést, mindenestül elfogadva az Atya akaratát. Lelki küzdelemről van szó, amely a bűn, végső soron pedig a sátán – minden bűn forrása és oka – ellen irányul. Ez a harc a teljes embert bevonja, s szüntelen éberséget kíván. Szent Ágoston írja, hogy aki Isten szeretetében és irgalmában akar járni, az nem érheti be azzal, hogy súlyos és halálos bűneitől megszabadul, hanem az igazságot cselekszi, elismerve azokat is, amelyeket kevésbé tekintenek súlyosnak, s méltó tettekkel lép a világ elé. Ha elhanyagolják őket, a kisebb bűnök is elburjánzanak, s halált okoznak.
A nagyböjt ezért emlékeztet minket, hogy a keresztény élet szüntelen küzdelem, amelyben az imádság, a böjt és a vezeklés fegyvereit kell használnunk. Küzdeni a rossz, az önzés és a gyűlölet minden formája ellen, s meghalni önmagunknak, hogy Istenben éljünk: ez az aszkézis útja, Jézus minden tanítványa ezt az utat hivatott bejárni alázattal, türelemmel, nagylelkűséggel és kitartással. Az isteni Mester engedelmes követése a keresztényeket a béke tanúivá és apostolaivá avatja.

A válasz a rosszra
Ez a belső hozzáállás segít jobban megérteni azt is, hogy mi a keresztény válasz az erőszakra, amely a világ békéjét fenyegeti. Természetesen nem a bosszú, nem a gyűlölet, sem a hamis spiritualizmusba menekülés. Aki Krisztust követi, annak a válasza: végigmenni annak az útján, aki kora és minden idők minden gonoszsága láttán szilárdan magához ölelte a keresztet, a talán hosszabb, de hatásos ösvényt követve. Az ő nyomaiban járva, vele egyesülve nekünk is mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a gonosszal a jót állítsuk szembe, a hazugságra az igazsággal feleljünk, a gyűlöletre a szeretettel.
Deus caritas est kezdetű enciklikámban ezt a szeretetet kívántam bemutatni, mint személyes és közösségi megtérésünk titkát. Pál apostol korintusiakhoz írt levelének szavaira – Krisztus szeretete sürget minket – utalva kiemeltem: annak tudata, hogy Isten egészen a halálig odaadta magát nekünk, arra kell, hogy indítson, hogy már ne önmagunkért éljünk, hanem őérte, s vele együtt a többi emberért.

A konkrét tettekké váló szeretet
Mint ahogy Jézus a ma olvasott evangéliumban megerősíti, a szeretetnek konkrét gesztusokban kell megnyilvánulnia embertársaink, különösen a szegények és a rászorulók felé – a jótettek értékét mindig alárendelve a mennyei Atyával való kapcsolat őszinteségének, aki a rejtekben is lát, s megjutalmazza azokat, akik alázatosan, önzetlenül teszik a jót.
A szeretet konkrétsága jelenti a keresztények életének egyik lényegi elemét, akiket Jézus arra buzdít, hogy a világ világossága legyenek, hogy az emberek, jótetteiket látva, dicsőítsék Istent. Ez az ajánlás most, a nagyböjt kezdetén éppoly időszerű, mint valaha, mert egyre jobban felismerjük: a szolgáló szeretet, a karitász az egyház számára nem egyfajta szociális támogatási forma, hanem természetéhez tartozik, lényegének nélkülözhetetlen kifejezője.
Az igaz szeretet tettekben nyilatkozik meg, amelyek nem zárnak ki senkit, ahogy az irgalmas szamaritánus példája mutatja, aki nagy lelki nyitottsággal segített egy bajba jutott ismeretlenen, akivel véletlenül találkozott útja közben.

Ezekkel az érzésekkel lépjünk be az egyházi év e különleges időszakába, hagyjuk, hogy Isten szava megvilágosítson és vezessen minket! A nagyböjtben gyakran elhangzik majd a meghívás, hogy térjünk meg és higgyünk az evangéliumban. Állandóan arra kapunk ösztönzést, hogy nyissuk ki lelkünket az isteni kegyelem ereje előtt. Gazdagodjunk abból a tanításból, amelyet ezekben a hetekben bőven kínál majd az egyház. Az imádság elkötelezett lelkületétől áthatva, a bűnbánat, a böjt és a testvérek iránti odafigyelés nagyobb erőfeszítésének határozott szándékával induljunk el a húsvét felé. Elkísér minket Szűz Mária, az egyház édesanyja, Krisztus minden hiteles tanítványának példaképe. Ámen.

XVI. Benedek pápa 2006. hamvazószerdai homíliája

2019. március 4., hétfő

Dr. Barsi Balázs előadása


A keresztény hitélet elmélyítését célozta Dr. Barsi Balázs ferences szerzetes atya előadása a Templomos Lovagrend által szervezett harmadik szabadegyetemi előadáson, a rend tapolcai  zarándokházában.