2016. december 20., kedd

Az elveszett karácsony nyomában – Enzo Bianchi gondolatai napjaink karácsonyvárásáról

Enzo Bianchi elmélkedése napjaink karácsonyvárásáról, melyet a Pécsi Egyházmegye Vadfüge rovata tett közzé. A szerző laikus szerzetes, a bencés regulát követő, Bose-i Monasztikus Közösség alapító perjele.
A karácsony visszatér. Fényt hoz ezekben a napokban, amikor egész évben a leghosszabbak az éjszakák. Visszatérését a házainkat és városainkat díszítő millió kis fény hirdeti. A leghidegebb napokon jön el újra, de ez az ismétlődés zavaró és unalmas is lehet, ha abból, ami ismétlődik, hiányzik a lényeg, nem nyűgöz le, nem nyit ablakot a reményre.

Néhány éve eddig ismeretlen kérdések kerülnek felszínre a karácsonnyal és az ünneplés módjával kapcsolatban. Egyrészt egyre hangsúlyosabbak az „év végi ünnepek” kereskedelmi szempontjai. Nem véletlen, hogy már a szóhasználat sem kötődik Jézus születéséhez: mostanra a keresztények közül is csak kevesen emlékeznek és emlékeztetnek cselekedeteikkel másokat arra, hogy a karácsonyt megelőző hónap az advent időszaka, tehát várakozás az Úr visszatérésére. Kevesen teszik fel maguknak a kérdést, hogy bizonyos szokásaik valóban összeegyeztethetők-e az ünnep keresztény üzenetével. Másrészt érdekes és sokszor elkeserítő vitáknak vagyunk tanúi azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán szükséges-e a karácsonyt nyilvános és laikus helyeken ünnepelni. Elsősorban az óvodákban és az általános iskolákban hagynak fel hirtelen a karácsonyi ünnepségek, megemlékezések, dalok, rajzkiállítások hagyományával az eltérő vallási hagyományok rosszul értelmezett tiszteletének jegyében. De láthatunk példát ennek szélsőséges ellenkezőjére is: van, ahol ezeket az alkalmakat arra használja fel egy közösség, hogy meghatározza magát másokkal szemben.

Felmerül a kérdés, hogy ezeket a feszültségeket és ellentmondásokat nem tekinthetjük-e egy jó lehetőségnek saját hitünk átgondolására és ennek kinyilvánítására egy kulturálisan sokszínű társadalomban. A tény, hogy néhány, a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományt nem tud mindenki átélni és a sajátjaként elfogadni, jó alkalom lehetne arra, hogy a keresztények felülvizsgálják hitük megélésének módját és tanúságtételét az emberek között. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az általunk egyértelműnek és meghatározónak tartott elemek a karácsony ünneplésében valóban kapcsolódnak a Jézusba vetett hitünkhöz, aki Máriától született és azért jött a földre, hogy mindenki számára elhozza Isten irgalmát? Valóban úgy gondoljuk, hogy a merő jó szándékból jelmezbe öltöztetett gyerekek előadása a bevásárlóközpontokban elhozza a betlehemi éjszaka misztériumát? Vagy, hogy a vicces figurák, amelyek éppen teraszainkra kapaszkodnak fel, vagy a kéményekből szállnak alá seprűn lovagló boszorkányokkal versenyezve, tényleg „az egész emberiség nagy örömét” hirdetik, vagy elhozzák a békességet „a földön a jóakaratú embereknek”? Mennyire következetes az, aki elkeseredetten védi az iskolai karácsonyi ünnepségek létjogosultságát, ahonnan nem hiányozhat a gyereke, miközben eszébe sem jut, hogy részt vegyen a karácsonyi szentmisén?


Az ünnepek által kínált időszakban elgondolkodhatunk azon, hogy milyen sokféle hagyomány keletkezett a történelem során a hit és a kultúra termékeny találkozásából. Ahogy például az első keresztényeknek sikerült összeegyeztetni a Jézusba, a világ világosságába vetett hitüket a téli napfordulón az „újjászülető nap” ünnepével; ahogy Szent Ferencnek sikerült becsempészni a középkori vidéki Itália mindennapjaiba a jászol hangulatát úgy, ahogy ezerkétszáz évvel azelőtt történhetett Betlehemben. Ahogy – időben hozzánk kicsit közelebb – Szent Miklós alakja Mürából az észak-európai országok közvetítésével újra eljutott a Földközi-tenger partvidékére, hogy a „Kisjézus” mellett az ajándék örömével színesítse a karácsonyi ünnepeket. Vagy mit mondhatnánk a fényekkel, gömbökkel díszített fáról, amely a római katolikus gyökerekkel rendelkező országokban teljesen ismeretlen volt a régebbi időkben. Ezekből az időkből ered viszont a közös ünnepi étkezések hagyománya, hogy legyen egy alkalom, amikor az egymást szerető emberek az együttélés mindennapiságát egy örömteli, kiterjesztett dimenzióban élhessék át.

Mire gondolunk valójában, amikor azt mondjuk, karácsony? Újra felfedezni és megerősíteni az ünnep leginkább keresztény ismertetőjeleit – hogy Isten annyira szeret bennünket, hogy emberré lett értünk – nem azt jelenti, hogy el kell szigetelődnünk másoktól. Eddig ismeretlen képességeinket kell mozgósítanunk ahhoz, hogy állandóan változó kultúránk nyelvén tudjuk átadni az örök jó hírt, amely az egész emberiséget érinti: Jézus születése az igazságosság és a valóság egyesülése, ég és föld termékeny találkozása, remény és ígéret a békére és a teljes életre.


Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír



2016. december 4., vasárnap

† Adventi köszöntő †

Tisztelt Krisztusban kedves testvérek!

Ezzel a saját készítésű koszorúval kívánunk minden kedves olvasónknak Áldott Adventi Készülődést és Ünnepeket!

2016. szeptember 28., szerda

Az ÚR veled van, erős vitéz! (Bírák 6:12)


Ez a mondat a félénk, kétségekkel, kérdésekkel, miértekkel küzdő Gedeonnak szól. Isten üzeni ezt neki egy angyal által. A közelmúltban, amikor életem az átlagostól jobban tele volt feladatokkal, gyengének, erőtlennek éreztem magam mind fizikálisan, mind lelkileg, Isten nekem is üzent ezzel a mondattal.
Erős vitéz. Ki? Én? – gondolhatta Gedeon. S én személy szerint ugyanezt gondoltam magamról. Bennem is ezek a kérdések fogalmazódtak meg. Mitől lennék én erős vitéz? De rossz irányú a gondolat és helytelen a kérdés. Mert nem mitől, hanem kitől. Istentől, aki megerősít. Igen, általa erős vitézek vagyunk. Olyan katonái Krisztusnak, akik Urukra, vezetőjükre néznek, és Benne bíznak. Akik engedik, hogy Ő vezessen, és mellettünk legyen napi küzdelmeinkben. Erőnk nem önmagunkban van, hanem az Úrban és az Ő jelenlétében, hatalmában.
Testvér! Ha elborít a sok munka, vagy sokallod az élet terheit, engedd, hogy az Úr megerősítsen. Ő veled van, általa van erőd mindenre. Kérd el ezt az erőt naponként Tőle!
-
Jóváhagyva: B. Juhász Levente MVD ÖPV Tábori Püspök
-                                               
               







                                                                                                              

                                                                                       

2016. szeptember 24., szombat

Gloria in excelsis Deo

                                                       Forrás: www.youtube.com

2016. szeptember 4., vasárnap

Asperges me Domine

                                                           Forrás: www.youtube.com

2016. augusztus 29., hétfő

NE FÉLJETEK!

Ez az idézet 1978 október 22-én II. János Pál pápa székfoglaló szentmiséjén hangzott el először.

„Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az Ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy »mi lakik az emberben«. De egyedül Ő tudja ezt!”


Én most ezzel a nagy horderejű és magasba emelő,katarktikus szóhasználattal fordulok a Szegeden jelenleg papi,lelkészi hivatalt betöltő vagy betöltésre váró személyek felé hogyha olvassák ezeket a sorokat és elköteleződést éreznek a hagyományos római értékek mellett és tudják és képesek is ezt hétről-hétre megvallani egy szűk gyülekezet tagjaival egyetemben,akkor várjuk mielőbbi jelentkezését a következő villámposta címen:
szentgyorgyalapitvany@gmail.com

A levél tárgyában feltétlenül legyen feltüntetve: "Ne Féljetek!"

Ervin atya köszönjük szolgálatodat!


2016. augusztus 28., vasárnap

🔔 Közlemény

Értesítjük a kedves híveket hogy P. Alácsi Ervin János tábori lelkész szolgálati távolléte miatt 2016 szeptember 4-től határozatlan ideig nem lesz hagyományos római rítusú Szentmise Szegeden.Ezúton is kívánunk Ervin atyának minden jót és mielőbbi hazatérést!
Amennyiben bármilyen változás következik be gyülekezetünk életében, hírt adunk róla.

Továbbra is olvassák blogoldalunkat és most már nyomon követhetnek minket facebook közösségi oldalon is megújuló és folyamatosan frissülő tartalommal. 









Hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 augusztus 28

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!

2016. augusztus 19., péntek

Hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 augusztus 21

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket! 
Gábriel arkangyal
Kép forrása: mandiner.blog.hu

2016. augusztus 12., péntek

Hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 augusztus 14

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!

2016. augusztus 3., szerda

Összefogás az algyői Nepomuki Szent János szobor visszaállításáért

A mai napon a Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány 5000 ft-ot ajánlott fel az ALTE (Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület) algyői Nepomuki Szent János szobor visszaállításáért indított gyűjtési akciójában.

2016. július 21., csütörtök

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 július 24 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket! 


2016. július 3., vasárnap

📢 Közlemény

Ezúton értesítjük a kedves Híveket hogy P. Alácsi Ervin János távolléte miatt,Szegeden legközelebb csak 2016.07.24-én lesz hagyományos római rítusú szentmise,a szokott helyen és időben!!!


2016. június 30., csütörtök

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 július 3 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.

Várjuk a kedves Híveket! 

Kézmosás

+Tamás József, segédpüspök

A felajánlási kézmosás a korai időkből való. Már az Apostoli Konstitúciókból értesülünk róla (IV. század). Eleinte a praktikus szempont játszik benne szerepet, hisz az adományok átvételénél bepiszkolódhatott a pap keze, ezért szükséges volt, hogy megmossa. De már a fent említett Apostoli Konstitúció is kiemeli szimbolikáját, ami nem más, mint a szív tisztasága.
Érdekes, hogy már az ószövetségi törvény is megkívánta a levitáktól, hogy az áldozat bemutatásánál tiszták legyenek. Iz 52, 11-ben azt olvassuk: "Tisztuljatok meg ti, akik az Úr edényeit hordozzátok." A jeruzsálemi templom előcsarnokában pedig medence volt felállítva az áldozat bemutatásához szükséges tisztulás eszközlésére. Így kívánja meg az Egyház is papjaitól a külső és belső tisztaságot az áldozat bemutatásához.
A kézmosás mondanivalója. A kéz az egész embert jelképezi. Romano Guardini ezt mondja: "Figyelj meg egyszer egy embert, akár magad is: a kedélynek, örömnek, meglepetésnek, reménynek, várakozásnak minden vonását megismered a kéz mozdulatáról. Vagy nem mond-e néha sokkal többet egy hirtelen kézlendítés vagy kis ujjunk megrándulása száz és száz szóbeszédnél? Mered-e állítani, hogy egyszer-másszor az elejtett szónál nem jelent többet egy mindent elmondó gesztus? A kéz, az arcon kívül leginkább lelki, hogy így mondjuk, szellemi testrész. Igazi szerszám, amelyen keresztül lelkét árasztja ki az ember. És általa érezzük meg a más lelkét is. Mert nem fogjuk-e a lelket, ha kezet fogunk egy felénk nyújtott kézzel? A kézzel, amely bizalomról és hűségről, fájdalomról és együttérzésről beszél."
A kéz az egész embert jelképezi. Ezért ha a kéz tiszta, akkor az egész ember tiszta (Jn 13 a lábmosáskor Jézus mondja Péternek a lábról ezeket). Az Egyház, amikor papokat szentel, a meghívottaknak csak a kezét keni meg krizmával, mert a kéz az egész embert jelenti.
Minden szentmisében megmossa a pap a kezét, mert csak tisztán állhatunk az Úr elé. Péld 7, 21: "Nincs igaz ember a földön, ki ne vétkeznék." Ezért mondja Jézus is: "Aki közületek bűn nélkül van, az vesse rá az első követ." (Jn 8, 7) Bűnben fogantattunk. A bűn úgy vesz körül, mint a levegőréteg, vagy úgy lep meg, mint a porréteg, vagy ahogy a piszok az ember testét.
Bossis Gabriellának 1939. október 10-én az Úr ezeket mondotta: "Nem lep meg, hogy mindennap le kell törölgetned a port a bútorról. Az se döbbentsen meg hát, ha lelked porát is mindennap le kell törölgetned."
A kézmosás is ezt juttatja kifejezésre: mindennap le kell lelkünk porát törülnünk, hogy egészen tiszták, fénylők legyünk az Úr előtt.
Ne legyen ez a kézmosás számunkra pilátusi kézmosás. Pilátus megmosta kezét annak kifejezésére, hogy ő ártatlan Krisztus vérétől. Pedig nem volt az. Ilyen pilátusi kézmosássá válik az a kézmosás, amelyben a pap csak külsőleg mosná meg a kezét, és az nem lenne a belső megtisztulásnak a kifejezője is. Pilátus hiába mosta kezét, azt a felelősséget, ami Krisztus perében reá hárult, azt nem tudta egy kézmosással elintézni, lemosni. Ugyanígy hiába mosná a pap is kezét, ha érzékies, kapzsi, önző cselekedetekkel bepiszkította kezét, életének tisztátalanságait nem akarja lemosni és felszámolni. A 23. zsoltárban, amikor a zsoltáros feltette a kérdést: Ki mehet fel az Úr hegyére, a választ ebben fogalmazza meg: az ártatlan szívű és tiszta kezű ember.
Bár a pap csendben, egyedül mossa meg a kezét, mégsem csupán a maga nevében végzi. Mindannyiunk nevében teszi. Ezért csak akkor kapcsolódunk bele a szentmisébe igazán, ha vele együtt mi is tesszük, amit ő tesz. Mindennap odaadó lélekkel kellene imádkoznom és imádkozzam is: mosd le, Uram, bűneimet, és vétkeimtől tisztíts meg engem.

Hints meg engem, Uram, izsóppal és megtisztulok, moss meg és fehérebb leszek a hónál! Fordítsd el arcodat bűneimtől, s töröld el minden gonoszságomat! Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erősség lelkületét! (Zsolt 50)

2016. június 29., szerda

Mi a baj az állva áldozással?

Angelo von Courten festménye.

                      
                                           

                                      
Leborulva áldlak, láthatatlan Istenség,
Kenyér- és borszínben elrejtezett emberség." 
(Aquinói Szt. Tamás)

Képzeljük el, hogy a hívek évszázadokon át térdelve veszik magukhoz az Oltáriszentséget, ezzel is kifejezve az imádatukat Krisztus felé, és bizonyítva hitüket a valóságos jelenlétben. Egyszer csak a templomból kidobják az áldoztatórácsot és a térdeplőt, és már senki sem veheti magához az Oltáriszentséget, csak állva. Vajon mi történt?
Az első megoldás, hogy a tizenhatodik században vagyunk, és a templomunkat kisajátították a kálvinisták, akik számára az Oltáriszentség nem szentség, csupán jelkép, és a térdelve áldozást tiltják, nehogy azt higgye a nép, hogy a kenyér színe alatt Krisztus van jelen.
A második megoldás, hogy a huszadik században vagyunk, mégpedig a II. vatikáni zsinat után, és... Nos, mi is történt? Bevallom, itt zavarban vagyok, hiszen a zsinat előtt négyszáz évvel azért kezdték el lehetetlenné tenni, majd megtiltani a térdelve áldozást a valóságos jelenlétet tagadó protestáns irányzatok, hogy megakadályozzák az imádást. De csak nem akarták a katolikus papok a hetvenes évektől kezdve ugyanezt tenni? Hiszen aki nem hisz abban, hogy az átváltoztatott kenyér és bor színében Krisztus valóságosan jelen van, az eretnek, az nem katolikus.
Azt hiszem, ez egy kimagyarázhatatlanul sátáni dolog, amelyet bizonyosan olyan modernista egyházi vezetők terjesztettek el, akik csökkenteni akarták a tiszteletet az Oltáriszentség iránt. Semmiféle más magyarázatot nem találok rá. Esetleg azt lehetne mondani, hogy ökumenikus szándékkal szerették volna a misét a protestáns istentisztelethez közelíteni, de például a lutheránusok térdelve áldoznak, mert ők hiszik a valóságos jelenlétet, még ha nem is úgy, mint mi. Másrészt felekezetközi szeretetből nem kezelhetjük a mi Oltáriszentségünket, amely Krisztus valóban, úgy, mint a protestánsok az úrvacsora kenyerét, amely nem Krisztus, hanem csak egy közönséges kenyér, mely jelképpé lépett elő.
De sajnos nem csak a térdelve áldozást söpörték ki az új rítusú mise gyakorlatából, hanem sok templomban még térdelni se lehet, mert nincsenek térdeplős padok, főleg, ha modern építményről van szó. Tapasztalatom szerint az ilyen padokat vagy székeket általában olyan közel helyezik el egymáshoz, hogy még egy vékony nő se férjen el térdelve. Kápolnákban ezt lehetne a hely szűkével magyarázni - minél több ülőhelyet akarnak bezsúfolni -, de sajnos manapság nem igazán fenyeget az az igazán kicsi templomokban sem, hogy nem jut elég ülőhely a misére tóduló hívőtömegeknek.
Manapság a térdeléssel és a térdhajtással kapcsolatban teljes lett a zűrzavar. Sok hívő áldozás után azonnal leül, pedig addig kéne térdepelni, amíg a pap a kelyhet vissza nem helyezi a tabernákulumba, hiszen az Krisztus Testét rejti.  Rengetegen vannak, akik nem hajtanak térdet a tabernákulum előtt, csak úgy elhaladnak előtte, esetleg beérik egy gyors bólintással. (Más persze, ha valaki egészségügyi okokból nem tud térdet hajtani.)
Míg ezzel a tiszteletlenséggel szemben pozitív példa, hogy sok hívő mintha érezné áldozáskor, hogy csak úgy odasétálni és állva magunkhoz venni az Ostyát nem eléggé alázatos dolog, és egyéni tiszteletgyakorlatokat vezetnek be, például keresztet vetnek áldozás előtt vagy után, esetleg térdet hajtanak, miután megáldoztak és kiálltak a sorból.
Félreértés ne essék: az állva áldozás, ahogy a kézbe áldozás sem bűn feltétlen. Inkább az a bűn, hogy egy nagyobb tiszteletet tanúsító forma helyett mintegy visszalépésként elterjesztették, mégpedig úgy, hogy - mondjuk ki - templomrombolással lehetetlenné tették a térdelve áldozást. Persze le lehet borulni, amikor odaérünk a paphoz, de ezzel általában nagyon zavarba hozzuk őt is, a ministránst is és a mögöttünk álló embert is, ezért én az ilyen negatív tapasztalatokból kifolyólag állva szoktam áldozni, ha nem régi rítusú misén vagyok (ahol mindenki térdelve és nyelvre áldozik).

Mindent összefoglalva: ha a kézbe áldozást még lehetne is azzal magyarázni, hogy egy őskeresztény gyakorlatot elevenítettek fel (pedig nem lehet, mert egyáltalán nem úgy áldozik kézbe a mai katolikus, mint az első századokban élt elődje), az állva áldozást igazán nem tudom, hogy lehetne mentegetni papi részről.  Itt nem a hívők a hibásak, mert nincs döntési lehetőségük, mint abban a kérdésben, hogy nyelvre vagy kézbe áldoznak-e, illetve ez utóbbit hogy teszik, hanem azok a papok, akik gyakorlatilag lehetetlenné tették az Oltáriszentség imádását a magunkhoz vétel pillanatában.

Mi, egyszerű hívek csak annyit tehetünk, hogy az áldozás előtt és után ülőhelyünkön térdelve imádjuk az Oltáriszentséget, a vétel pillanatában pedig lelkünkben adjuk meg a kellő tiszteletet az Úrnak. Esetleg a plébánossal lehet beszélni, hogy lenne nekünk vagy többünknek igénye a térdelve áldozásra, de sajnos vannak atyák, akik heves ellenérzéseket táplálnak minden olyan törekvéssel szemben, amely az utóbbi negyven-ötven év folyamatait vizsgálná felül és vezetne vissza a korábbi gyakorlathoz, így a siker nem feltétlen garantált. Azt hiszem, a legjobb, ha imádkozunk a papjainkért, hogy minél méltóbb módon celebrálják keresztény életünk csúcsát és forrását, a szentmisét.

Forrás: http://prochristo.blogspot.hu




Adjunk hálát Szentatyánkért, pappá szentelésének 65. évfordulóján!


2016. június 23., csütörtök

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 június 26 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.
Várjuk a kedves Híveket!

Forrás: www.facebook.com/Boldogasszony-Országa

Szentháromság Plébánia Hódmezővásárhely hirdetménye

Ma este a Főünnep vigíliájáról tridenti rítusú szentmise lesz templomunkban, holnap este új rítusú szentmise lesz a Főünnepről.
templombelsőm a karzatról

2016. június 18., szombat

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 június 19 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.
Várjuk a kedves Híveket!
Emberi léptékkel mérve a földi lét nem több,mint egy kérész élete.

2016. június 13., hétfő

Összefogás az algyői Nepomuki Szent János szobor visszaállításáért

Lassan feledésbe merül, hogy Algyő egykor halászfalu volt, pedig erre az 1950-es évekig még egy Nepomuki Szent János szobor is emlékeztetett a töltésen, tekintetével a Tisza algyői szakaszát őrizte. A szobor visszaállítását határozta el az ALTE, a nagyközség életében egyedülálló módon gyűjtést is hirdetett az egyesület, hogy részben a helybéliek összefogásával emeljék újra a szobrot.
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként, a gyónási titok mártírjaként tartják számon Nepomuki Szent Jánost, aki Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Számtalan helyen hidak és folyóvizek mentén láthatjuk alakját, sok helyen mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Algyőn a múlt század elején emeltek szobrot a szentnek, néhány száz méterre a templomtól a töltés tetején, ám ma csak a talapzata áll. „Az algyői szobrot az ötvenes években vandálok zúzták össze, és maradványait a Tiszába hajigálták” – írja ifj. Lele József a Nepomuki Szent János szobrok Szeged környékén című művében, vagyis több mint hat évtizede nem őrködik a Tisza fölött.
Az áprilisi Algyői Falunapokra egy Tiszáról szóló tárlattal készült az Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesületet (ALTE), amelyen az 1879-től, a nagy árvíztől napjainkig mutatták be a szőke folyó és a nagyközség kapcsolatát, illetve a jövőről is szólt a kiállítás, az egyesületet ugyanis azt kezdeményezte, hogy a töltésen állítsák vissza a múlt század elején emelt, és az 1950-es években a vandálok áldozatául esett szobrot, amit a kommunista rendszerben senki sem akart helyreállíttatni. A nagyközség jövőbeni fejlesztési terveit is felvonultató tárlat az úgynevezett gabonakikötő környékét is bemutatta, melynek bejáratánál a gáton a szobortalapzat még mindig áll, jelezve, hogy a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentje egykor onnan őrködött a Tisza algyői szakasza és a halászok fölött.
Az Algyői Hírmondó 1998 januárjában írt a szoborról, Ács S. Sándornak a halfogó mester, Mészáros Balázs is arról nyilatkozott, hogy jó lenne visszaállítani a töltés ékét, a halászok védőszentjét. „Mindez azért aktuális 2016-ban is, mert már egyre kevésbé ismert, hogy Algyő egykor halászfalu volt, és bár a tárgyi emlékeket a tájházban láthatják az érdeklődők, településünk múltjához kapcsolódna a Nepomuki Szent János szobrának a visszaállítása is” – magyarázta az ALTE elnöke, Füzesy István. Hozzátette, vallásos kegyhely is lenne a töltésen a szobor, másrészt turisztikai szempontból egy új látványosságává válhatna a nagyközségnek. Algyő egyébként is gondolkodik a Tisza fejlesztésében, a vízi élet fellendítése is szerepel céljaik között, például hajókikötőt alakítanának ki pályázati forrásból, amelyhez pont Nepomuki-szobránál lehetne lemenni, vagyis még tájékozódási ponttá is válhatna. „Tárgyalt a település többször a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel és bekapcsolódna a Bejárható Magyarország Programba is, amelynek keretében a különféle jármódokat, vagyis a kajak-kenut, a vitorlázást, a kerékpározást, lovaglást és gyaloglást lehetne összekötni. Algyő ehhez ideális hely, ugyanis Szegedhez is közel van, az amatőr szinten sportolóknak is kiváló lehetőséget nyújtana ez a fejlesztés” – magyarázta Füzesy.
A algyői Nepomuki-szoborról nem maradt fenn egyetlen fotó sem, az egyesületnek az algyőiek is csak olyan fényképeket küldtek, amelyeken a szobortalapzaton pózol valaki, sőt a tervek sem kerültek elő, sem a Móra-múzeumban, sem pedig a levéltárban nem található róla semmilyen feljegyzés vagy emlék. Bálint Sándor néprajzkutató mindössze néhány szóval említi egyik művében, de részletes leírás sem lelhető fel róla. Annyi tudott, hogy mészkőből készült, nem volt festett és nagyjából másfél méter magas alkotás állt egykor a töltésen. Az ALTE célja, hogy az eredeti talapzaton, egy a korábbihoz hasonló szobrot emeltessenek, megkeresésükre három művésztől érkezett ajánlat, amelyek közül Popovics Lőrinc tervezete igazodott leginkább az egyesület terveihez, az alkotó az 1,65 méter magas szobor makettjét is elkészítette, ami jelenleg a könyvtárban tekinthető meg.                                                                         

„A szobor ára a felállításával együtt 3 millió forintba kerül a kalkulációk szerint. Az egyesületünk által indított gyűjtés ezt nem fogja fedezni, mégis Algyő életében talán egyedülálló módon azért kérjük a lakosság hozzájárulását, hogy megmutassuk, van egy cél, amiért összefognak az algyőiek” –
magyarázta az egyesületi elnök. Adományozni a könyvtárban lehet, illetve Füzesy István akár házhoz is megy a felajánlásokért. Hangsúlyozta, mindenkinek nyugtát adnak, és összesítik azok névsorát, akik támogatják az ALTE kezdeményezését, azt tervezik ugyanis, hogy egy időkapszulát helyeznek a talapzathoz, amely az adományozók nevét is tartalmazni fogja.
Füzesy István arról tájékoztatott, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László is támogatásáról biztosította az ALTE-t, felkeresték Molnár Áron polgármester is, illetve a képviselő-testület elé is kerül majd idővel a kezdeményezés, de csak akkor, amikor már látható, mennyi adomány gyűlt össze. Mivel a töltés állami tulajdonú és az ATIVIZIG kezelésében van, a vízügyi igazgatóságot is értesítették a tervekről, ahonnan az a visszajelzés érkezett, hogy mivel a meglévő talapzatra kerülne egy az eredetihez hasonló szobor, külön engedély sem szükséges felállításához, de természetesen be kell jelenteni, illetve a védművet nem sérthetik meg a munkálatok során.
Füzesy kérdésünkre elmondta, nem tűztek ki határidőt, hogy meddig folytatják a lakossági gyűjtést, de reméli, minél többen fogják támogatni elképzelésüket, amely visszakanyarodik Algyő gyökereihez, így az egykori tradíciókra is emlékeztet szakrális jellege mellett.

Forrás: szegedma.hu




                                                                                                                                                                                                                                                                                             

2016. június 10., péntek

Barsi Balázs a gitáros miséről

"Az ének nem dekoráció, hanem a lényeg. A »csendes mise« a középkor vége óta terjedt el. Torzulás ez. A papképzésben, a szerzetesképzésben is egészen mellékes, szinte utolsó tantárgy lett az ének. Így szédít minket az ördög, pedig tudjuk, hogy ez a világ elmúlik, de az Úr dicsérete örökké megmarad.  Az istendicséret tartja fenn a mindenséget. (...)
Az istentiszteleten mindig némán álló hívő nem igazi hívő. A némaság mögött ördögi mélységek lehetnek vagy lesznek. Igen, felelősek vagyunk a hívek hitéért és azért is, hogy mire mondjuk: ez nem lényeges."
"(...) A nagy latin hagyomány egyszerűen kizárja a zajjal teli naturalista muzsikát, mely a test zenéje. Micsoda felelőtlenség a diszkók világát felidéző parázna hangzatokat és ösztönösen rángó ritmusokat bevinni Isten templomába! Árulás, még akkor is, ha kegyes szöveggel történik (...). A gregorián örök eszmény marad. Mindennapi kenyér, soha meg nem unható táplálék. Szentírási szövegeivel, az idegeket soha fel nem korbácsoló hangeszközeivel és végtelenül szabad és tiszta dallamaival."
Részletek Barsi Balázs atya nemrég megjelent Breviáriumából.

Forrás: http://romaikatolikus.blogspot.hu

2016. június 8., szerda

Szent Mihály útján avagy......

......Leó-ima Szent Mihály főangyalhoz - ha nem is közkívánatra, de a "közönségszolgálat" jegyében egy kicsit máskép(p).

Előzetesen annyit hogy a most következő írás nem az én "tollamból" származik.
Ismert a mondás,miszerint Idegen tollakkal ékeskedik. Mégis most nem erről van szó.

A cikk a Nemzeti Arcvonal publicisztikája, melyet teljes terjedelemben közlök.

„Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.” – (Efezusiak 6, 13)
Felvethető a kérdés, hogy mi az amit az eszme centrumaként, középpontjaként kell meghatároznunk. Már láthattunk olyan meghatározásokat, miszerint a nemzet, a nép vagy az emberek (akár az emberek akarata). Ezek a fogalmak mind helytállóak lehetnek, ha megfelelő differenciáltságot kapnak világnézetünkben.
Senki sem gondolhatja komolyan, hogy amikor egy közösség tévúton jár, letér a helyes ösvényről, akkor is az „ő” akaratát kellene kiszolgálnunk. Tehát szemléletünkben a szolgálatot nem ebben az értelemben kell felfogni.
A mi nézetünk és a világ jelen állása szerint szolgálatra, illetve még inkább a harcra hívó parancsot nem pusztán csak a nemzettől – hanem ennél magasabb szintről – kapjuk és azt (ebben a kontextusban) nem is pusztán a nemzetért hajtjuk végre. Hisszük, hogy ezek az utasítások magasabb legitimitásból fakadnak!

Így tehát a nép, a nemzet szolgálata nem lehet más, mint köztes cél a Sötétség erői ellen vívott harcunkban.
Azoknak, akik meghallották a kürt hívószavát ki kell tágítaniuk látóterüket! Fel kell ismerni: ez a küzdelem túlmutat népeken és nemzeteken, túlmutat a puszta földi léten. A harcnak az anyagi világban elért győzelem után sem szabad befejeződnie. Amíg a Sátán erői működnek a világban, addig a harcnak nincs vége!
Az írás elején felvetett, centrumra vonatkozó válasz nem lehet más, mint Isten. „Őt” kell minden tettünk középpontjába helyeznünk.
Harcunkhoz a politikai, szociális-társadalmi szféra csak színtér és eszköz lehet, mert a mi harcunk végső soron szellemi harc.
Nekünk pedig, ha Isten katonái akarunk lenni, a feladatunk nem más, minthogy kövessük az ő első harcosának példáját és Szent Mihály útján járjunk!
Megjelent:

SIC!

2016. június 7., kedd

A kézbe áldozás bűn!

Részlet a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségben élő Emmanuelle nővér és Maria Simma (aki arról lett híres, hogy látogatják és segítségét kérik a tisztítótűzben szenvedő lelkek) beszélgetéséből.


Kézbeáldozás:


"Egyszer egy pap (Szenvedő Lélek) látogatott meg: " Imádkozz értem, mert nagyon szenvedek"- azzal eltűnt. Egy másik lélektől kaptam magyarázatot: azért kell szenvednie, mert bevezette a kézbeáldozást, és emiatt kivitték a térdeplőket. A legegyszerűbben úgy lehetne neki segíteni, ha a térdeplőket visszahoznák oda, ahol voltak, és ha nem kézbe áldoznának azok, akiket erre rávett." Elmondtam ezt az illetékes esperesnek aki megértőnek mutatkozott: " A kézbe áldozást nem én vezettem be. Ami a térdeplőket illeti, megpróbálhatok eleget tenni ennek a kérésnek, de a döntést rá kell bíznom az ottani plébánosra".

Azóta már kétszer is járt nálam egy-egy pap (Szenvedő Lélek), tehát harmadjára hallom a panaszt, hogy azért kell szenvedniük, mert eltávolították a templomból a térdeplőket, és a hívek kénytelenek voltak állva áldozni. Valami tehát itt nincs rendjén. Bár a pápa engedélyezte az állva történő áldozást, de aki a Szentséget térdelve szeretné magához venni, annak meg kell kapni erre a lehetőséget. A pápa is ezt akarja, tehát a hívek is elvárhatják a papoktól. Egy másik papnak a lelke így panaszkodott: " Azért kell szenvednem, mert bevezettem a kézbe áldozást. Ha egy plébános vagy egy püspök tudná, milyen következményekkel jár ez, soha többé nem szolgáltatná kézbe az Oltáriszentséget, és nem is lenne olyan hívő, aki ezt várná tőle."


Részlet Mária Simma:Élményeim a Szenvedő Lelkekkel c. könyvéből

Maria Simma történetének folytatását elolvashatod ITT

„Bármerre járok a világban, az szomorít el leginkább, hogy látom az embereket, amint az Oltáriszentséget kezükbe fogadják.” (Teréz anya)

Római Katolikus Blog komment: 60 évvel ezelőtt nagymamáink még úgy tanulták, hogy a Szentostyát csak a pap érintheti. Avatatlan kezekbe nem kerülhet! Osszátok meg ezt a cikket minél több hívővel és plébánossal! 


Forrás:
http://romaikatolikus.blogspot.hu

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 június 12 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket! 

2016. május 29., vasárnap

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 június 5 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!
Kép forrása: Világos Miklós Óbecse,Szerbia

2016. május 27., péntek

Se Lampedusa, se Brüsszel Európainak lenni!

                                                                    Forrás: YouTube

2016. május 26., csütörtök

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 május 29 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!

2016. május 23., hétfő

2016. május 16., hétfő

† Pünkösd 2016 †

A Szent György Alapítvány és a Mária Országa facebook közösségi oldala ezúton kíván minden kedves hívőnek és olvasójának Áldott Pünkösdi Ünnepeket!

† A 2016 május 22-i hagyományos római rítusú Szentmise elmarad! †

Értesítjük a kedves híveket hogy a május 22-i Szentmise Dr. Alácsi Ervin János távolléte miatt elmarad.

2016. május 8., vasárnap

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 május 15 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket! 
Tevékenységünket a Szűzanya Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánljuk.
Forrás: Juventutem Magyarország


2016. május 6., péntek

Az öröm útjain - Gondolat a szeretetről - Böjte Csaba ferences rendi szerzetes előadása

Május 9-én, hétfőn este 18.00 órától a Pedagógiai esték vendégeként újabb jó embert köszönthetünk a Mentor(h)áló és az IH közös színpadán: Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója érkezik majd hozzánk!




Jegyár:   SZTE-s diákkal, pedagógusigazolvánnyal: 800,-Ft, normál: 1200,-Ft

Jegyek kaphatók az IH Rendezvényközpontban, a Belvárosi Moziban és a www.ticketportal.hu weboldalon.

Fizetési lehetőségek: készpénz, bankkártya,OTP, K&H, MKB SZÉP kártya, Sodexo Kultúra Pass utalvány, Sodexo Ajándék Pass utalvány, Ticket Culture&Sport utalvány, Ticket Compliments
utalvány, Ticket Compliments Top Premium utalvány.

2016. május 5., csütörtök

Nyári tábor 2016 – Sopron

P1170947

Juventutem nyári tábor

A tábor időpontja: 2016. augusztus 1. – augusztus 6.

Helyszín: Sopron, Szent György plébánia

(9400 Sopron, Szent György utca 7.)

Idén is megrendezésre kerül a Juventutem nyári tábor, melynek helyszíne, vendéglátóink vendégszeretete és a helyszín tökéletes alkalmassága miatt ismét a Szent György plébánia és a Szent Pál Katolikus Szakkollégium Sopronban.
A tavalyi szerkezettel ellentétben idén délelőtt is meghívott előadókat várunk, akik elsősorban liturgikus témában fognak előadásokat tartani. A tervezett témák a következők:
  • Szakrális építészet
  • Szent nyelvek a liturgiában
  • Szent zene
  • Egyházi himnuszköltészet
A délelőtti előadások pontos címe és az előadók személye még egyeztetés alatt áll.
A tavalyi táborhoz hasonlóan idén is lesz lehetőség a szkóla és az asszisztencia próbáiba való bekapcsolódásra, bár külön szervezett kurzust idén nem lesz.
A délutáni előadásokat idén rendkívül illusztris vendégek fogják tartani, meghívásunkra négy főpásztor is ellátogat táborunkba:
  • aug. 2. Dr. Varga Lajos váci segédpüspök: Az Egyház és a művészetek
  • aug. 3. de.: Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita: Szent nyelvek a liturgiában
  • aug. 3. du.: Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök: Az irgalmasság cselekedetei egy közösség életében
  • aug. 5. Bíró László tábori püspök: A keresztény család védelme – az abortusz elleni harc
Óriási áldás számunkra, hogy apostol utódok tanítását hallgathatjuk meg, rendkívül hálásak vagyunk, hogy elfogadták meghívásunkat.
A tavalyi táborból okulva, az idei napirend kevésbé lesz feszített, több idő marad az elcsendesedésre, és a hallottak feldolgozására, megvitatására.
Az előzetes napirend a következő:
  • 07:00: Laudes, szentmise, reggeli
  • 10:00: Tercia és délelőtti előadás
  • 12:00: Sexta
  • 12:30: Ebéd
  • 17:00: Nóna és délutáni előadás
  • 19:00: Vesperás
  • 21:30: Kompletórium
Augusztus 4-én egyelőre szabad napot tervezünk, itt csak délelőtti előadás lesz, délután pedig szervezett városnézés.
Mivel a tábor hetére esik Szent Domonkos ünnepe, ezért ez alaklomból augusztus 4-én szeretnénk ellátogatni a soproni dominikánus templomba is, ennek körülményei még szervezés alatt állnak.
Reméljük, hogy a programot minél előbb véglegesíteni tudjuk, és ilyen módon megnyithatjuk a jelentkezést is. Addig is kérdés esetén várjuk a személyes megkereséseket a vasárnapi szentmise előtt és után, valamint az alábbi e-mail címekre:
A tábor teljes programja nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 május 5 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!

Kép forrása: Árpád-házi Szent Margit Plébánia - Óbecse

2016. április 29., péntek

Anyák napi köszöntő

A Szent György Alapítvány és a Mária Országa facebook közösségi oldala nevében kívánunk minden kedves Édesanyának sok boldogságot!                                                                                                                                                                                      
Kép forrása: nugabestszalon.network.hu

Dr. Alácsi Ervin Jánossal beszélget Fodor Endre az Inter arma caritas adásában

Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el- mondta Jókai Mór. E gondolatokkal ajánljuk az érdeklődőknek a most következő honvédségi rádióműsort: „A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged.” (Jókai Mór)

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 május 1 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!
Kép forrása: Fiorentina - Magyarország Sportcsapat facebook oldala/Húsvét/

2016. április 23., szombat

† Szent György napja †

ápr. 24.-e. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek (→ hiedelem) és a → népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban → zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja.
* Kép címe: Szent György legyőzi a sárkányt/Raffaello Sanzio - Ismeretlen/ * Részletes engedély. Ez egy kétdimenziós, közkincs mű hű fényképe. Maga a mű a következő okból számít közkincsnek: Ez a mű közkincs abban az országában ahol elkészítették és minden olyan további államban, ahol a szerzői jogi védelmi idő a szerző élete plusz 100 év vagy kevesebb. Megállapították, hogy ez a fájl mentes mindenféle szerzői jogi korlátozástól, beleértve az összes kapcsolódó és hozzátartozó jogot. A Wikimédia Alapítvány hivatalos álláspontja szerint „kétdimenziós közkincs művek hű reprodukciói közkincsnek számítanak”. Ez a fénykép ezért szintén közkincsnek számít. Más jogrendszerekben ennek a műnek az újrafelhasználása korlátozott lehet; lásd a Commons:Reuse of PD-Art photographs lapot a részletekért.

2016. április 22., péntek

10 idézet, amely megváltoztatja a Szentmiséről alkotott képed

Nagy Szent Gertrúd mondta egyszer, hogy minden egyes áhítattal végighallgatott Szentmiséért Krisztus egy szentet küld a halálos ágyunkhoz, hogy vigasztaljon bennünket halálunkkor. Mélyen megérintett, amikor először olvastam ezt. Az elmémmel ismerem a Szentmise Áldozatának óriási értékét – ami nem más mint Jézus Krisztus ünnepélyes újramegjelenítése az Atya előtt a mi bűneink és a világ bűneinek váltságaként. Ez a keresztény élet forrása és csúcsa. Ugyanakkor gyakran nehéz ezt a nagyszerű igazságot észben tartani a szokásos zavaró tényezők közepette a Szentmise alatt. Aquinói Szent Tamás azt tanította, hogy a Szent Eucharisztával kapcsolatban az öt érzék csődöt mond. Csak a hit lebbentheti fel a fátylat és fogadhatja be Krisztus jelenlétének és áldozatának valóságát. Nemrégiben bukkantam 10 idézetre a szentektől a Mise Szentáldozatának fontosságával kapcsolatban. Ezek az idézetek emlékeztetnek a Szentmise rejtett misztériumára. Tervezem, hogy a Nagyböjtben Mise előtt mindig elolvasom őket. Bátorítalak, hogy tégy te is hasonlóképpen, ha te is küzdesz zavaró tényezőkkel. Talán kinyomtatom őket egy kártyára és beleteszem a Misekönyvembe. 1. Amikor az Eucharisztiát ünnepeljük, a szentély megtelik számtalan angyallal, akik az isteni áldozatot imádják az oltáron. – Aranyszájú Szent János 2. Az angyalok körül veszik és segítik a papot miközben Misézik. – Szent Ágoston 3. Ha igazán megértenénk a Misét, meghalnánk az örömtől. – Vianney-i Szent János 4. A Szentmise ünneplése éppoly értékes, mint Jézus halála a kereszten. – Aquinói Szent Tamás 5. Egyszer Szent Teréz el volt telve Isten jóságával és megkérdezte Urunkat: „Hogyan köszönhetném meg?”A mi Urunk így válaszolt: MENJ EL EGY MISÉRE. 6. „A Fiam annyira szereti azokat, akik a Mise Szentáldozatánál segédkeznek, hogy ha szükséges volna, meghalna értük annyiszor, ahány Misén voltak már.” – mondta Szűz Mária Boldog Alannak 7. Amikor Szentáldozásban részesülünk, valami különlegeset tapasztalunk – egy örömet, egy illatot, egy jólétet, amely megborzongatja az egész testet és imádásra sarkall. – Vianney-i Szent János 8. Semmi sem olyan nagy, mint az Eucharisztia. Ha Istennek volna bármi, ami ennél értékesebb, nekünk adta volna. – Vianney-i Szent János 9. Amikor Szentáldozásban részesültünk, a szeretet balzsama úgy fedi be a lelkünket, mint ahogy a virágszirmok a méhecskét. – Vianney Szent János 10. Könnyebb volna a világnak Nap nélkül megmaradnia, mint Szentmise nélkül. – Pietrelcinai Szent Pio Az utolsó idézet Szent Piotól mély. Az egész kozmoszt a Mise Szentáldozata tartja fenn…
Forrás: https://whohaventseen.wordpress.com

† hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 április 24 †

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!
Kép címe: Szent István vértanúsága/Rubens/ Forrás: centeredly52.rssing.com

2016. április 15., péntek

hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 április 17

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. A szentmisék egyenlőre további hirdetésig csendes misék lesznek,énekes asszisztencia nélkül. Várjuk a kedves híveket!

2016. április 8., péntek

hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 április 10

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. A szentmisék egyenlőre további hirdetésig csendes misék lesznek,énekes asszisztencia nélkül. Várjuk a kedves híveket!
ISTENEM SEGÍTS, OLYAN NAGY A TENGER ÉS OLYAN KICSI A BÁRKÁM! Kép forrása: http://ezthiszem.bloglap.hu

2016. április 2., szombat

Közhírré tétetik,hogy kántor kerestetik.....

A felsővárosi minorita templomban hagyományos római rítusú miséket szervező és azon részt vevő közösségünk a vasárnapi szentmisékhez kántori szolgálatra munkatársat keres. Kántori végzettség nem szükséges, jó énekhang és kottaismeret elegendő lehet, a szükséges további ismeretekről képzést tartunk. Jelentkezni a 20/9310579-es telefonszámon vagy a kohari75@gmail.com mailcímen lehet.

hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 április 3

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. A szentmisék egyenlőre további hirdetésig csendes misék lesznek,énekes asszisztencia nélkül. Várjuk a kedves híveket!
Kép forrása: gorogtuz.gorogkatolikus.hu

2016. március 26., szombat

† Húsvéti köszöntő 2016 †

A Szent György Alapítvány és a Mária Országa facebook közösségi oldala nevében kívánunk minden kedves olvasónknak Áldott,békés húsvéti ünnepeket!

hagyományos római rítusú Szentmise - 2016 március 27

15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában. A szentmisék egyenlőre további hirdetésig csendes misék lesznek,énekes asszisztencia nélkül. Várjuk a kedves híveket!