Lassan feledésbe merül, hogy Algyő egykor halászfalu volt,
pedig erre az 1950-es évekig még egy Nepomuki Szent János szobor is
emlékeztetett a töltésen, tekintetével a Tisza algyői szakaszát őrizte. A
szobor visszaállítását határozta el az ALTE, a nagyközség életében
egyedülálló módon gyűjtést is hirdetett az egyesület, hogy részben a
helybéliek összefogásával emeljék újra a szobrot.
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként, a gyónási titok mártírjaként tartják számon
Nepomuki Szent Jánost,
aki Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Számtalan helyen
hidak és folyóvizek mentén láthatjuk alakját, sok helyen mutatóujját
ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Algyőn a múlt
század elején emeltek szobrot a szentnek, néhány száz méterre a
templomtól a töltés tetején, ám ma csak a talapzata áll. „Az algyői
szobrot az ötvenes években vandálok zúzták össze, és maradványait a
Tiszába hajigálták” – írja
ifj. Lele József a Nepomuki Szent János szobrok Szeged környékén című művében, vagyis több mint hat évtizede nem őrködik a Tisza fölött.
Az
áprilisi Algyői Falunapokra egy Tiszáról szóló tárlattal készült az
Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesületet
(ALTE), amelyen az 1879-től, a nagy árvíztől napjainkig mutatták be a
szőke folyó és a nagyközség kapcsolatát, illetve a jövőről is szólt a
kiállítás, az egyesületet ugyanis azt kezdeményezte, hogy a töltésen
állítsák vissza a múlt század elején emelt, és az 1950-es években a
vandálok áldozatául esett szobrot, amit a kommunista rendszerben senki
sem akart helyreállíttatni. A nagyközség jövőbeni fejlesztési terveit is
felvonultató tárlat az úgynevezett gabonakikötő környékét is bemutatta,
melynek bejáratánál a gáton a szobortalapzat még mindig áll, jelezve,
hogy a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentje
egykor onnan őrködött a Tisza algyői szakasza és a halászok fölött.
Az Algyői Hírmondó 1998 januárjában írt a szoborról,
Ács S. Sándornak a halfogó mester,
Mészáros Balázs
is arról nyilatkozott, hogy jó lenne visszaállítani a töltés ékét, a
halászok védőszentjét. „Mindez azért aktuális 2016-ban is, mert már
egyre kevésbé ismert, hogy Algyő egykor halászfalu volt, és bár a tárgyi
emlékeket a tájházban láthatják az érdeklődők, településünk múltjához
kapcsolódna a Nepomuki Szent János szobrának a visszaállítása is” –
magyarázta az ALTE elnöke,
Füzesy István. Hozzátette, vallásos
kegyhely is lenne a töltésen a szobor, másrészt turisztikai szempontból
egy új látványosságává válhatna a nagyközségnek. Algyő egyébként is
gondolkodik a Tisza fejlesztésében, a vízi élet fellendítése is szerepel
céljaik között, például hajókikötőt alakítanának ki pályázati
forrásból, amelyhez pont Nepomuki-szobránál lehetne lemenni, vagyis még
tájékozódási ponttá is válhatna. „Tárgyalt a település többször a Magyar
Kajak-Kenu Szövetséggel és bekapcsolódna a Bejárható Magyarország
Programba is, amelynek keretében a különféle jármódokat, vagyis a
kajak-kenut, a vitorlázást, a kerékpározást, lovaglást és gyaloglást
lehetne összekötni. Algyő ehhez ideális hely, ugyanis Szegedhez is közel
van, az amatőr szinten sportolóknak is kiváló lehetőséget nyújtana ez a
fejlesztés” – magyarázta Füzesy.
A algyői Nepomuki-szoborról nem
maradt fenn egyetlen fotó sem, az egyesületnek az algyőiek is csak olyan
fényképeket küldtek, amelyeken a szobortalapzaton pózol valaki, sőt a
tervek sem kerültek elő, sem a Móra-múzeumban, sem pedig a levéltárban
nem található róla semmilyen feljegyzés vagy emlék.
Bálint Sándor
néprajzkutató mindössze néhány szóval említi egyik művében, de
részletes leírás sem lelhető fel róla. Annyi tudott, hogy mészkőből
készült, nem volt festett és nagyjából másfél méter magas alkotás állt
egykor a töltésen. Az ALTE célja, hogy az eredeti talapzaton, egy a
korábbihoz hasonló szobrot emeltessenek, megkeresésükre három művésztől
érkezett ajánlat, amelyek közül
Popovics Lőrinc tervezete
igazodott leginkább az egyesület terveihez, az alkotó az 1,65 méter
magas szobor makettjét is elkészítette, ami jelenleg a könyvtárban
tekinthető meg.
„A szobor ára a felállításával együtt 3 millió forintba kerül a
kalkulációk szerint. Az egyesületünk által indított gyűjtés ezt nem
fogja fedezni, mégis Algyő életében talán egyedülálló módon azért kérjük
a lakosság hozzájárulását, hogy megmutassuk, van egy cél, amiért
összefognak az algyőiek” –
magyarázta az egyesületi elnök. Adományozni a
könyvtárban lehet, illetve Füzesy István akár házhoz is megy a
felajánlásokért. Hangsúlyozta, mindenkinek nyugtát adnak, és összesítik
azok névsorát, akik támogatják az ALTE kezdeményezését, azt tervezik
ugyanis, hogy egy időkapszulát helyeznek a talapzathoz, amely az
adományozók nevét is tartalmazni fogja.
Füzesy István arról tájékoztatott, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke,
Kiss-Rigó László is támogatásáról biztosította az ALTE-t, felkeresték
Molnár Áron
polgármester is, illetve a képviselő-testület elé is kerül majd idővel a
kezdeményezés, de csak akkor, amikor már látható, mennyi adomány gyűlt
össze. Mivel a töltés állami tulajdonú és az ATIVIZIG kezelésében van, a
vízügyi igazgatóságot is értesítették a tervekről, ahonnan az a
visszajelzés érkezett, hogy mivel a meglévő talapzatra kerülne egy az
eredetihez hasonló szobor, külön engedély sem szükséges felállításához,
de természetesen be kell jelenteni, illetve a védművet nem sérthetik meg
a munkálatok során.
Füzesy kérdésünkre elmondta, nem tűztek ki
határidőt, hogy meddig folytatják a lakossági gyűjtést, de reméli, minél
többen fogják támogatni elképzelésüket, amely visszakanyarodik Algyő
gyökereihez, így az egykori tradíciókra is emlékeztet szakrális jellege
mellett.
Forrás: szegedma.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése