„A papot arra rendelték, hogy másokat gondozzon, de saját élete példájával kell megmutatnia az embereknek, hogy miként éljenek az Úr Egyházában.” (Kapisztrán János)
EMLÉKEZVE ARRA, AKI HA KELLETT, AKKOR A FESZÜLETET KARDRA, A CSUHÁT PÁNCÉLINGRE CSERÉLTE
Az 1956-os megemlékezések gyertyafényében ne feledkezzünk meg egy talján hősről, akinek a neve: Giovanni da Capestrano, akit mi Kapisztrán Jánosként ismerünk.
562 esztendeje, ezen a napon tért meg Teremtőjéhez. Kapisztrán barát, aki ugyan nem magyarnak született, de magyarként halt meg.†
Méltán lett szent, méltán lett példakép.
| Azok, akik az Úr oltárához vannak
rendelve, fényként világítsanak, és az erkölcsi feddhetetlenség
tiszteletreméltó példájával járjanak elöl, kerüljék a bűnök minden
szennyét és tisztátalanságát. Erényes életük által legyenek saját maguk
és embertársaik számára a föld sója, tetteik ragyogó fényességével a
világ világossága, és világítsák meg mások életét, hiszen isteni
tanítónk, Jézus Krisztus nemcsak apostolainak és tanítványainak, hanem
az ő összes utódainak és a papoknak is mondta: Ti vagytok a föld sója.
Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy
kidobják, és az emberek eltapossák (Mt 5, 13).
Köszönet a megemlékezésért Zetényi-Csukás Ferencnek a Horthy Miklós Társaság elnökének |
||

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése