Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2026. február 18-án 17:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
LELKI ÚTRAVALÓ:
Szent Ágoston homíliája nagyböjt kezdetére, In Quadragesima Sermo 205. (Alias de diversis 68.) PL 38:1039–1040. In: Az egyházatyák beszédeiből, VI. köt. (Szent István Társulat, Budapest, 1944), 117–121. o.
Az ünnepélyes visszatéréssel megjelent nagyböjtnek a megtartását a mai napon megkezdjük: kell, hogy ez alkalommal buzdítást is intézzünk hozzátok, hogy Istennek a szolgálatunk által közvetített szava a test szerint böjtölőket szívükben táplálja és így a belső ember az ő táplálékával fölüdülve, a külsőnek sanyargatását végre tudja hajtani, és erősebb legyen annak elviseléséhez. Illik, ugyanis a mi jámborságunkhoz, hogy mi, akik a megfeszített Úrnak már közelgő szenvedését készülünk megünnepelni, a visszaszorított testi élvezeteknek a keresztjét is mi magunk készítsük el magunknak, miként az apostol mondja: „Akik pedig Jézus Krisztuséi, megfeszítették testüket a szenvedélyekkel és kívánságokkal együtt” (Gal 5,24). Mert ezen a kereszten kell függenie a kereszténynek állandóan, a kísértések között vezető egész életén át. Ugyanis nem ebben az életben van ama szögek kitépésének az ideje, amelyekről a zsoltár mondja: „Szögezd át félelmeddel testemet” (Zsolt 118,120).
A test, a testi vágyakat jelenti, a szögek az igazság parancsai: ezekkel szögezi át amazokat az Úr félelme, amely minket, mint neki kedves áldozatot feszít keresztre. S ezért azt is mondja az Apostol: „Kérlek tehát benneteket testvérek, az Isten irgalmasságára, hogy adjátok testeket élő, szent és az Istennek tetsző áldozatul” (Róm 12,1). Tehát a kereszt az, amiben Isten szolgája nemcsak hogy nem szégyenül meg, hanem még dicsekszik is mondván: „Tőlem azonban távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak keresztjében, aki által a világ megfeszíttetett nekem, és én a világnak” (Gal 6,14).
Az a kereszt pedig nem negyven napig tart, hanem ezen az egész életen át, amit jelez annak a negyven napnak misztikus száma is: akár mert a világba lépni szándékozó ember, amint egyesek állítják, negyven napig alakul ki az anyaméhben, akár mert a négy evangélium összhangban van a tízes Törvénnyel és a négyszer tíz ezt a számot adja, nekünk pedig megmutatja, hogy ebben az életünkben mind a két szentírásra szükségünk van; akár pedig bármilyen valószínű oknál fogva, amilyen okot a jobb és ragyogóbb elme találhat.
Ezért Mózes is, Illés is és maga az Úr is 40 napig böjtölt: hogy Mózesben is, Illésben is és magában Krisztusban is, azaz a Törvényben és a Prófétákban, sőt magában az Evangéliumban is oktatást nyerjünk arra, hogy velünk is ugyanaz történik, s hogy ne alakuljunk át ehhez a világhoz és ne tapadjunk hozzá, hanem feszítsük keresztre a régi embert, nem tobzódásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem civódásban és versengésben éljünk, hanem öltsük magunkra az Úr Jézust, és ne gondozzuk testünket a vágyakozásokban (vö. Róm 13,13 sk.). Így élj itt mindig keresztény: ha nem akarod, hogy lépéseid a földi iszapban elmerüljenek, ne szállj le a keresztről!
De ha ezt kell tenni ezen az egész életen át, mennyivel inkább a nagyböjt eme napjaiban, melyek nemcsak alkotórészei ennek az életnek, hanem azt valóban jelképezik is. A jámbor cselekedeteket a nagyböjtben buzgóbban kell gyakorolni. Bár más napokon se nehezedjen el szívetek tobzódásban és részegségben (Lk 21,34); ezekben (a napokban) azonban böjtöljetek is! Egyéb napokon se kövessetek el házasságtörést, paráznaságot és semmiféle meg nem engedett tisztátalanságot, ezekben pedig még hitveseitektől is tartózkodjatok! Amit elvontok magatoktól böjtöléssel, azt adjátok hozzá alamizsnáitokhoz bőkezűséggel! Azt az időt, amit eddig házassági jogotok gyakorlása foglalt le, most vezeklésre fordítsátok! A testet, amelyet a testi vágyak elpuhulttá tettek, tiszta könyörgésekkel kényszerítsétek leborulásra! A kezeket, amelyek ölelésre hajlottak, imádságra tárjátok ki! Ti pedig, akik máskor is böjtöltök, most fokozzátok, amit tesztek! Akik más napokon állandó megtartóztatással sanyargatjátok testeteket, ezekben gyakrabbi és belsőségesebb imákban tapadjatok Istenetekhez!
Mindnyájan egyetértően, minden hívők híven, mindnyájan e zarándoklásban az egyetlen haza vágyával sóhajtozzunk és a szeretetben buzgólkodjunk! Istennek azt az ajándékát, amelyik nincs meg bennünk, senki másokban ne irigyelje és ne gúnyolja! A lelki javakban tekintsd magadénak, amit szeretsz testvéredben: és tekintsd az övének, amit ő szeret tebenned! Senki se színlelje az önmegtagadás látszata alatt inkább csak a gyönyörök megváltoztatását, mint azok eltávolítását, hogy finom ételeket keres, mivel hússal nem táplálkozik és különleges italokat, mivel bort nem iszik; nehogy mintegy a test megfékezésének jogcímén még inkább a gyönyörnek adja magát! A tisztáknak ugyan minden táplálék tiszta: de semmiben sem tiszta a kicsapongás.
Elsősorban a viszálykodástól kell tartózkodnunk. Mindenekelőtt a viszálykodásoktól és egyenetlenkedésektől tartóztassátok meg magatokat, testvérek! Emlékezzetek a prófétára, aki egyeseket megdorgál és kiáltja: „Íme, böjtötök napján is a saját hasznotokat keresitek, mert valamennyi adóstokat zaklatjátok és ököllel verekedtek, hangotok a kiabálástól hangzik” (Iz 58,3 sk.), és más hasonlókat. S ezekre emlékezve hozzákapcsolja: „Nem ez a böjt, amelyben én kedvem lelem, úgymond az Úr”. Ha kiabálni akartok, azt kiáltsátok gyakran, amiről írva van: „Szavammal az Úrhoz kiáltok” (Zsolt 141,2). Ez nem a viszálykodásnak, hanem a szeretetnek, nem a testnek, hanem a szívnek a szava. Nem ilyen az, amiről mondva van: "Azt vártam, hogy cselekedete igaz legyen, és íme, gonosz, hogy igazságot szolgáltasson, és íme, jajveszékelést okoz” (Iz 5,7).
Bocsássatok meg és bocsánatot fogtok nyerni, adjatok és adatni fog nektek (Lk 6,31 sk.) Ez az imádságnak két szárnya, amellyel lstenhez repül: ha (az imádkozó) elfelejti a bűnösnek megbántását, és adományt nyújt a szűkölködőnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése