JELES NAP: Jézus Krisztus,örök főpap 👑

Fotó: Liturgikus Intézet

Szerzetesség és liturgia

A húsvéti idő szentmiséinek egyik prefációja szerint Jézus főpap. Vajon mit jelent ez? A Zsidókhoz írt levél számos helye szerint Jézus szenvedése és halála olyan áldozat volt, amelyben az Atya kiengesztelődött; ez az áldozat az Úr feltámadásával egyetlen és örök érvényű áldozattá lett: nincs értelme többé más áldozatnak s így kultusznak Isten iránt.

E csodálatos krisztusi áldozati műben tehát az Atya a Fiát papjává és közbenjárójává tette meg. Az egyház minden liturgikus cselekményében (tehát nemcsak a szentmisében) Jézusnak ezt a húsvéti – egyetlen és örök – áldozatát ünnepli, „cselekszi”, éppen ezért a liturgiáinknak egyetlen főpapja, vagyis „fő cselekvője”, „főszereplője” van: Jézus Krisztus maga, míg az egyház csak „őáltala, ővele és őbenne” cselekszik, végzi a liturgiát. Krisztusnak ez a főpapsága a liturgikus cselekményekben való jelenlétében érhető tetten: „E nagy mű végrehajtására Krisztus mindig jelen van Egyházában, kiváltképpen a liturgikus cselekményekben. Jelen van a szentmise Áldozatában, mind a papi szolga személyében, mert »az Áldozatot ugyanaz mutatja be most a papok szolgálata által, aki a kereszten önmagát feláldozta«, s leginkább, az eucharisztikus színek alatt. Jelen van erejével a szentségekben, úgyhogy, amikor valaki keresztel, maga Krisztus keresztel. Jelen van igéjében, mert ő maga beszél, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül, amikor könyörög és zsoltároz az Egyház, ő van jelen, aki megígérte: »Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük« (Mt 18,20)” (Sacrosanctum concilium, 7. pont).

szerző: Kajtár Edvárd,  Új Ember Hetilap - 2013.04.28.

Pontifex – Jézus a hídverő

A pap tiszte összekötni az eget a földdel. A latin pontifex szó azt jelenti: hídverő. Micsoda vakmerőség az ember részéről az Istent a világtól elválasztó szakadék áthidalásának kísérlete! A vallás valami lehetetlenséget tűz ki célul maga elé: elérni Istenhez. Majdhogynem a bábeli toronyépítéshez hasonló abszurd ötlet ez – az különbözteti meg tőle mégis, hogy azon a vágyon alapszik, melyet Isten maga oltott belénk. Jézus Krisztus nélkül azonban a vallás soha nem érhette volna el célját. Őnélküle Istenről csak ábrándozni lehetne, s áldozatbemutatásainkkal a magunk lelkiismeretét nyugtatgatni – hiába. Jézus Krisztus az egyetlen valódi pontifex, sőt, ő maga a híd, amely összeköti az eget a földdel. Csodái mind annak tanújelei, hogy általa Isten jelen van a világban; nem az ember megy föl Istenhez, hanem Isten hajol le az emberhez, és Jézusban magához emeli.

Pontifex

Isten azáltal, hogy a bűneinkért odaadja a Fiát, kinyilvánítja, hogy az Ő ránk vonatkozó terve a jóakaró szeretet terve, mely minden érdemünket megelőzi: “Ebben áll a szeretet, nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem hogy Ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelésül a bűneinkért” (1Jn 4,10). “Isten azonban azzal ajánlja irántunk való szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róm 5,8).

Jézus áldozata

E hatalmas áldozat mai nyelven:

Forrás: rakoscsaba.plebania.hu