15:30
perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban
(Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P.
Alácsi Ervin János celebrálásában. Várjuk a kedves Híveket!
Magyarország 1920. június 4-én, 97 évvel ezelőtt írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét.
A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott, és súlyt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
Engedjék meg, hogy mások személyes gondolatait is megoszthassam Önökkel...
Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette: “Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok, sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem.”
"Rájöttem arra, hogy hiába próbáljuk meg elhitetni magunkkal azt, hogy a
rontás keletről jött, nem igaz. Ha egyedül keletről jött volna a rontás, puskával a kezünkben elbántunk volna vele. A rontás nyugatról jött." - Wass Albert 1967. San Francisco.
„Csak az bánt, hogy a magyarok még mindig nem képesek az önérdek érvényesítésére.”
Ezeket a történelmi feljegyzéseket érdemes lenne időnként újraolvasni - a teljesség igénye nélkül itt van egy pár szépen formált vélemény
MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196):
A magyarok "becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."
TYRUSI VILMOS püspök, (ca. 1130-1190) aki feljegyezte az első keresztes hadak átvonulását, írja krónikájában:
“A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek.”
V. Miklós pápa 1449-ben, III. Kallixtus pápa 1455-ben
“A Kereszténység védő pajzsa” címmel tüntette ki Magyarországot.
II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
“Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”
Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban:
“Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve.”
JULES MICHELET (1798-1874):
“A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.”
Végezetül egy verssel, és egy gondolattal zárnám a sorokat:
„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”
(Juhász Gyula: Trianon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése