A bácsalmási Nepomuki Szent János-szobor

Húsvétvasárnap Bácsalmáson tartózkodtam és kilátogattam a Kossuth-parkba.
A mintegy négyhektáros, bekerített park – amelynek bejáratánál tábla figyelmezteti a látogatót arra, hogy védett területen jár – Bácsalmás központjában található. Beléptünkkor azonnal szemünkbe ötlik a csatornával határolt gyep szegélyében álló kocsányos tölgyek csoportja, mely a park egyik legfőbb értéke. Magasságuk, hatalmas lombkoronájuk alapján a fák igencsak korosnak tekinthetőek.
A park említést érdemlő fásszárúfajai közé tartozik még a hegyi, mezei és korai juhar, a keleti platán, a vadgesztenye és a tiszafa. A csatornát szegélyező kőrisek és füzek sok madárfaj számára biztosítanak élőhelyet. A park élővilágának kutatásával a Bácsalmási Természetvédelmi Egyesület foglalkozik, munkájuk eredményeit a terület jellemző növény- és állatfajait bemutató tábla ismerteti.
A gazdag rovarvilágot olyan fajok képviselik, mint a kis és a védett nagy hőscincér, az ormányos virágbogár, a golyógubacsdarázs és a védett kardoslepke, védett madárfajaink közül a jégmadár, a kuvik, a zöld küllő és a nagy fakopáncs előfordulása egyaránt bizonyított. A szabadon látogatható park fennmaradása a város és a helyi természetvédelmi egyesület gondos munkájának köszönhető.
Ami miatt mégis kilátogattam erre az "édeni" helyre, az a 2016. május 28-án Bábel Balázs Kalocsa-Kecskemét Egyházmegye érseke által felavatott és felszentelt, restaurált Nepomuki Szent János-szobor. A restaurálást Kosik Márk Titusz V. éves kőszobrász-restaurátor végezte.
Köztudomású hogy Nepomuki Szent Jánost a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként, a gyónási titok mártírjaként tartják számon ,Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Számtalan helyen hidak és folyóvizek mentén láthatjuk alakját, sok helyen mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat.
Kívánom hogy ez a szobor legyen a település védelmére hosszú időn keresztül!

 Jól látszik, milyen volt a szobor a restaurálás előtt és után.