Doborka, Szászföld, a volt (?) lutheránus templom. Nagyszebentől 40 kilométerre. Nemcsak azt látjuk, hogy hogyan pusztul a szászok öröksége, hanem hogy az új gazdák hogyan viszonyulnak egy szakrális építményhez. Ezt a templomot szász generációk építgették/szépítgették évszázadokon keresztül. Szász mesterek, rakták a köveket egymásra, latin írástudók festették a feliratokat, kultúra fellegvára volt századokon át. Most meg tehenek laknak benne. Így múlik el a világ dicsősége. Avagy a civilizált népeket mindig a barbárok hódítják meg és űzik el őket életterükről. Mi ebből a tanulság, nekünk, magyaroknak? Nem kell kihalni és magára hagyni a templomot. Itt nem a falakról van szó, hanem az eltűnt közösségről. Nem a falakért kár, azok csupán kövek. A szász civilizációért kár, az emberekért, akik már soha többet nem fognak itt német misét hallgatni, a közösségért, amelyet nem hoz vissza senki. Magyar asszonyok, szüljetek gyermeket! Vagy gondoljátok át: a mi templomainkban is tehenek lakjanak majd?Forrás: B. Juhász Levente MVD
ÖPV Tábori Püspök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése