A parancsolatok (Evetovics: Erkölcstan, 1940)

Philippe de Champaigne: Mózes a Tízparancsolattal (1648)
Ermitázs, Szentpétervár

A tízparancs a természeti törvénynek részletesebb kifejtése, amelynek érvényét, kötelező erejét maga Isten is megerősítette a kinyilatkoztatásban (Ex. 20, 2-17; Deut. 5, 6-21). A közhasználat parancsoknak, parancsolatoknak mondja, mert parancsoló, azaz lelkiismeretben kötelező erkölcsi törvényeket tartalmaznak. Mint a természetből fakadó megnyilatkozások, magukban foglalják az emberi élet minden erkölcsi vonatkozását: jelzik kötelességeinket Istennel, az ég és föld föltétlen urával, létünk adójával és fönntartójával szemben, rendezik az emberi közösségi élet alapsejtje, a család tagjainak erkölcsi vonásait, védelmezik az emberi életet, az életfakadás szentélyét, a házasság intézményét, biztosítják az ember külső személyi és anyagi javait, és mindezekben az emberi természet minden irányú szolgálatával az emberiség vallási, társadalmi életének biztonságát. A tízparancs rövid foglalatát a katekizmus tartalmazza.

I. Én vagyok a te Urad, Istened; Uradat, Istenedet imádjad és csak neki szolgálj.

II. Istennek nevét hiába ne vegyed.

III. Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed.

IV. Atyádat és anyádat tiszteljed.

V. Ne ölj.

VI. Ne paráználkodjál.

VII. Ne lopj.

VIII. Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen.

IX. Felebarátod feleségét ne kívánjad.

X. Se házát, se mezejét, se másféle jószágát ne kívánjad.

            A hívek természetfölötti életét gondozó Egyház a természeti törvény s Krisztus természetfölötti parancsainak jegyében hozta a maga törvényeit, amelyeket az Anyaszentegyház öt parancsában ismerünk. Céljuk az emberek minél tökéletesebb önmegszentelése, de e mellett alkalmasan simulnak az istentiszteleti megnyilvánulásokhoz. A vasárnapok és ünnepnapok megszentelésének parancsa kifejezetten szabályozza az újszövetségi külső istentiszteletet; a húsvéti szentáldozás előírása s a bűnbánati időben a zajos ünneplések kerülése illő alkalmazkodás az Egyház nagy ünnepeihez, ezért ezek alkalmasan tárgyalhatók a harmadik parancs keretében; mivel pedig a böjt a mértékletesség jegyében szolgálja a természetfölötti indítóokokkal is sürgetett önmegszentelést, ezért legalkalmasabban az ötödik parancsolatban szólunk róla.

            Az Anyaszentegyház öt parancsa:

1. Az Anyaszentegyháznak szokott ünnepnapjait megüljed.

2. Ünnepnap misét becsületesen hallgass.

3. Bizonyos napokon a parancsolt böjtöket megtartsad és a húseledelektől magadat megtartóztassad.

4. Bűneidet minden esztendőben meggyónjad és legalább húsvét táján az Oltáriszentséget magadhoz vegyed.

5. Tiltott napokon (zajos) menyegzőt ne tarts.