2018. március 30., péntek
Húsvéti köszöntő - 2018
Minden kedves olvasójának Áldott, Békés Húsvéti Ünnepeket kíván a Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány!
Várjuk a kedves Híveket!
2018. március 25., vasárnap
Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Áldott vasárnapot kívánunk ! 
Forrás: https://www.facebook.com/domonkosrend/
2018. március 23., péntek
A tornyok titokzatos lakói
A gyöngybagoly helyzete nem mondható rózsásnak Magyarországon, pedig hasznos.
A gyöngybagoly (Tyto alba) a többi bagolyfajhoz hasonlóan éjszaka aktív, és emiatt elég ritkán kerül szem elé. Jelenlétére sokszor csak a hím érces, területjelző rikoltozása utal, ám a legtöbb esetben nem is tudják az emberek, hogy mitől és honnan származik e hang. Népes fészekalja, mely olykor 9-10 fiókából is állhat (mely adott évben, a tápláléktól függően 2, vagy nagyon ritkán 3 is lehet), hangos sziszegéséről könnyen felismerhető. Hiába a nagyszámú fióka, a populáció hazánkban is (s ez ugyanúgy az európai állományra is vonatkozik) csökken, vagy jobb esetben stagnál.
Nos, a gyöngybagoly esetében, egy rendkívül érzékeny fajról beszélünk, mely több problémával is küzd a mai rohanó és profitorientált világban. Az egyik ilyen a fészkelő helyek eltűnése. A gyöngybaglyok hazánkban valaha öreg, odvas fák üregeiben fészkeltek, de az erdőirtásoknak köszönhetően ezek a jó öreg, odvas fák kezdtek eltűnni, így a baglyok kénytelenek voltak behúzódni az ember lakta területekre és igénybe venni az ember által nyújtotta lehetőségeket. Így történt, hogy a baglyok elkezdtek különböző tanyák, romos épületek padlásain és templomtornyokban fészkelni. A sötét padlások és tornyok jó búvóhelyet, a környező mezőgazdasági területek pedig bőséges táplálékot kínáltak a baglyok számára.
A termelőszövetkezetek megszűnésével és a nagy monokultúrák létrejöttével ezek a változatos vadászterületek mind kezdtek eltűnni, s a régi gazdasági épületek is lebontásra vagy felújításra kerültek, ami nem várt nehézséget hozott a baglyoknak. A gyepek feltörésével újabb területek tűntek el, s a baglyok az utak mentén kezdtek el vadászni, ahol az elszóródott takarmányra összegyűlt rágcsálók könnyű prédát jelentettek számukra. Ám az út mellett vadászni nem veszélytelen és sajnos a napjainkig rengeteg baglyot ütnek el az utak mentén. A szembe jövő autó fénye elvakítja őket és sokszor rossz felé manővereznek, nem egyszer pont neki az autónak, vagy egyáltalán nincs is idejük manőverezni.
A magyarországi gyöngybagoly állomány zöme templomtornyokban fészkel és itt elérkeztünk az újabb problémához. A hetvenes évektől elinduló örvendetes templomfelújítások és modernizálás miatt, újabb probléma szakadt a gyöngybaglyok nyakába. A talán évtizedek óta használt fészkelőhelyeket lezárták, a modern motoros harangok és az egyéb belső elektronikai eszközök védelmében minden élőlény „nemkívánatossá” vált a tornyokban és azok ablakait behálózták. A megmaradt épületek padlásain, ahol még volt fészkelésre alkalmas hely, újabb veszedelem ütötte fel a fejét: a nyest, amely a tojások és fiókák mellett a felnőtt gyöngybagollyal is képes végezni.
Csak tetőzte a problémát az egy-egy tartós tél is. Amikor a hótakaró vastagsága elérte a 7cm-t, a baglyok nem voltak képesek vadászni a rágcsálókra, mivel azok túl mélyen, a hó alatt közlekedtek és eszük ágában sem volt feljebb merészkedni a biztonságot nyújtó fehér pajzs alól. Ilyen kemény teleken bizony a gyöngybagoly populáció 80-90%-a is éhen pusztult.
Ezen nehézségeknek „köszönhetően” a gyöngybaglyot az Európai Unió a védelemtől függő fajok csoportjába sorolta (eszmei értéke 100 ezer forint) és a természetvédelem költőláda kihelyezésbe kezdett.
– A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyöngybagoly viszonylag hamar elfoglalja a számára kihelyezett költőládát, főleg ha azt templom tornyába tesszük. Sajnos az egyház sok esetben elutasítja az efféle munkát és sok helyen zárt ajtókkal fogadnak minket. De az újabb felhívásoknak és publikációknak köszönhetően, mégis van remény ezen emberek meggyőzésére és a faj ilyen képen történő megóvására – mondta Habuczki Zoltán, aki 2013 decemberében Bárdos Tibor barátjával nekilátott a költőládák kihelyezésének Egyek községben.
Pályázati összegből 6 gyöngybagoly költőláda és 10 kuvikodú létesült a tűzoltósághoz tartozó régi tömlőszárító toronyban, amit 15 éve nyitottak meg. A 6 gyöngybagoly költőládából 3 ládában volt mozgás ám, tényleges költés csak egy ládában mutatkozott.
A torony megnyitását követően, azonnal elfoglalták a gyöngybaglyok és költésbe is kezdtek. A 2014-es év táplálékbőségének köszönhetően az első fészekalj 9 fiókája mind sikeresen kirepült, és azóta a pár másodköltésbe kezdett. Ez is alátámasztja azt a tény, mely szerint, ha a költőládánkat jól megválasztott helyre tesszük, azt a gyöngybaglyok meghálálják, és efféle fészekaljakkal örvendeztetnek meg minket.
– Készséges plébánosunknak köszönhetően, időközben sikerült az egyik ládánkat áthelyezni az egyeki katolikus templom tornyába is, amit a baglyok szintén, napokon belül birtokba is vettek – számolt be róla a természetvédő.
– Úgy gondolom közös célunk ennek a pompás bagolynak a védelme és sok esetben csak szemléletváltásra van szüksége az embereknek vagy pedig csak arra, hogy értsük meg ezt a nehéz helyzetben lévő madarat, s kicsit segítsünk neki kimászni, abból a nehéz helyzetből, amibe végeredménybe is, mi hoztuk őt. Egy kis háztartási hulladékkal (krumpli héja, száraz kenyér) jól helyben tarthatók a rágcsálók és a hó mentes terepen a baglyok is könnyebben jutnak zsákmányhoz. Ilyen és hasonló praktikákkal minimális odafigyeléssel, mi magunk is részesei lehetünk a faj megőrzésének és hozzájárulhatunk annak fennmaradásához – tette hozzá.
HBN-Habuczki Zoltán
Költési időben temérdek rágcsálót összefogdos, ezt a magtárak környékén teszi, ami jót is tesz a gazdáknak. Egy átlagos fészekalj (5-7) felneveléséhez több ezer rágcsálóra van szükség.
A zsákmányállatok zöme mezei pocok, amelyet főleg a gradációs (túlszaporodásos) években, mint jelentős mezőgazdasági kártevőt tartanak számon. Ezenkívül számos patkány is ejt, melyek túlszaporodása, szintén sehol sem kívánatos.
Forrás: http://www.haon.hu
A gyöngybagoly (Tyto alba) a többi bagolyfajhoz hasonlóan éjszaka aktív, és emiatt elég ritkán kerül szem elé. Jelenlétére sokszor csak a hím érces, területjelző rikoltozása utal, ám a legtöbb esetben nem is tudják az emberek, hogy mitől és honnan származik e hang. Népes fészekalja, mely olykor 9-10 fiókából is állhat (mely adott évben, a tápláléktól függően 2, vagy nagyon ritkán 3 is lehet), hangos sziszegéséről könnyen felismerhető. Hiába a nagyszámú fióka, a populáció hazánkban is (s ez ugyanúgy az európai állományra is vonatkozik) csökken, vagy jobb esetben stagnál.
Mi lehet az oka?
Nos, a gyöngybagoly esetében, egy rendkívül érzékeny fajról beszélünk, mely több problémával is küzd a mai rohanó és profitorientált világban. Az egyik ilyen a fészkelő helyek eltűnése. A gyöngybaglyok hazánkban valaha öreg, odvas fák üregeiben fészkeltek, de az erdőirtásoknak köszönhetően ezek a jó öreg, odvas fák kezdtek eltűnni, így a baglyok kénytelenek voltak behúzódni az ember lakta területekre és igénybe venni az ember által nyújtotta lehetőségeket. Így történt, hogy a baglyok elkezdtek különböző tanyák, romos épületek padlásain és templomtornyokban fészkelni. A sötét padlások és tornyok jó búvóhelyet, a környező mezőgazdasági területek pedig bőséges táplálékot kínáltak a baglyok számára.
A téeszek után
A termelőszövetkezetek megszűnésével és a nagy monokultúrák létrejöttével ezek a változatos vadászterületek mind kezdtek eltűnni, s a régi gazdasági épületek is lebontásra vagy felújításra kerültek, ami nem várt nehézséget hozott a baglyoknak. A gyepek feltörésével újabb területek tűntek el, s a baglyok az utak mentén kezdtek el vadászni, ahol az elszóródott takarmányra összegyűlt rágcsálók könnyű prédát jelentettek számukra. Ám az út mellett vadászni nem veszélytelen és sajnos a napjainkig rengeteg baglyot ütnek el az utak mentén. A szembe jövő autó fénye elvakítja őket és sokszor rossz felé manővereznek, nem egyszer pont neki az autónak, vagy egyáltalán nincs is idejük manőverezni.
És a templomtornyok?
A magyarországi gyöngybagoly állomány zöme templomtornyokban fészkel és itt elérkeztünk az újabb problémához. A hetvenes évektől elinduló örvendetes templomfelújítások és modernizálás miatt, újabb probléma szakadt a gyöngybaglyok nyakába. A talán évtizedek óta használt fészkelőhelyeket lezárták, a modern motoros harangok és az egyéb belső elektronikai eszközök védelmében minden élőlény „nemkívánatossá” vált a tornyokban és azok ablakait behálózták. A megmaradt épületek padlásain, ahol még volt fészkelésre alkalmas hely, újabb veszedelem ütötte fel a fejét: a nyest, amely a tojások és fiókák mellett a felnőtt gyöngybagollyal is képes végezni.
 |
| Fotó: Bárdos Tibor © |
Csak tetőzte a problémát az egy-egy tartós tél is. Amikor a hótakaró vastagsága elérte a 7cm-t, a baglyok nem voltak képesek vadászni a rágcsálókra, mivel azok túl mélyen, a hó alatt közlekedtek és eszük ágában sem volt feljebb merészkedni a biztonságot nyújtó fehér pajzs alól. Ilyen kemény teleken bizony a gyöngybagoly populáció 80-90%-a is éhen pusztult.
Mit lehet tenni?
Ezen nehézségeknek „köszönhetően” a gyöngybaglyot az Európai Unió a védelemtől függő fajok csoportjába sorolta (eszmei értéke 100 ezer forint) és a természetvédelem költőláda kihelyezésbe kezdett.
– A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyöngybagoly viszonylag hamar elfoglalja a számára kihelyezett költőládát, főleg ha azt templom tornyába tesszük. Sajnos az egyház sok esetben elutasítja az efféle munkát és sok helyen zárt ajtókkal fogadnak minket. De az újabb felhívásoknak és publikációknak köszönhetően, mégis van remény ezen emberek meggyőzésére és a faj ilyen képen történő megóvására – mondta Habuczki Zoltán, aki 2013 decemberében Bárdos Tibor barátjával nekilátott a költőládák kihelyezésének Egyek községben.
Pályázati összegből 6 gyöngybagoly költőláda és 10 kuvikodú létesült a tűzoltósághoz tartozó régi tömlőszárító toronyban, amit 15 éve nyitottak meg. A 6 gyöngybagoly költőládából 3 ládában volt mozgás ám, tényleges költés csak egy ládában mutatkozott.
A torony megnyitását követően, azonnal elfoglalták a gyöngybaglyok és költésbe is kezdtek. A 2014-es év táplálékbőségének köszönhetően az első fészekalj 9 fiókája mind sikeresen kirepült, és azóta a pár másodköltésbe kezdett. Ez is alátámasztja azt a tény, mely szerint, ha a költőládánkat jól megválasztott helyre tesszük, azt a gyöngybaglyok meghálálják, és efféle fészekaljakkal örvendeztetnek meg minket.
– Készséges plébánosunknak köszönhetően, időközben sikerült az egyik ládánkat áthelyezni az egyeki katolikus templom tornyába is, amit a baglyok szintén, napokon belül birtokba is vettek – számolt be róla a természetvédő.
– Úgy gondolom közös célunk ennek a pompás bagolynak a védelme és sok esetben csak szemléletváltásra van szüksége az embereknek vagy pedig csak arra, hogy értsük meg ezt a nehéz helyzetben lévő madarat, s kicsit segítsünk neki kimászni, abból a nehéz helyzetből, amibe végeredménybe is, mi hoztuk őt. Egy kis háztartási hulladékkal (krumpli héja, száraz kenyér) jól helyben tarthatók a rágcsálók és a hó mentes terepen a baglyok is könnyebben jutnak zsákmányhoz. Ilyen és hasonló praktikákkal minimális odafigyeléssel, mi magunk is részesei lehetünk a faj megőrzésének és hozzájárulhatunk annak fennmaradásához – tette hozzá.
HBN-Habuczki Zoltán
 |
| A bagoly és a móri református templom tornya Fotós: Horváth Csaba |
Miért hasznos?
Költési időben temérdek rágcsálót összefogdos, ezt a magtárak környékén teszi, ami jót is tesz a gazdáknak. Egy átlagos fészekalj (5-7) felneveléséhez több ezer rágcsálóra van szükség.
A zsákmányállatok zöme mezei pocok, amelyet főleg a gradációs (túlszaporodásos) években, mint jelentős mezőgazdasági kártevőt tartanak számon. Ezenkívül számos patkány is ejt, melyek túlszaporodása, szintén sehol sem kívánatos.
Forrás: http://www.haon.hu
2018. március 20., kedd
1+1%
Az idei évben is lehetőség van arra, hogy a személyi jövedelemadónk 1 plusz 1 %-áról rendelkezzünk. Ezzel úgy tudunk segíteni az általunk támogatni kívánt alapítványnak, illetve Egyházunknak, hogy az nekünk külön semmibe sem kerül.A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011
Hitünk és küldetésünk miatt mi elsősorban az Introibo Alapítványt ajánlanánk kedves híveink figyelmébe a másik 1% felajánlását illetően ,de egyenlőre nem kaptunk választ arra a kérdésünkre hogy fogad(hat)-e egyáltalán az Alapítvány ezt a formájú felajánlást.
Azért engedjék meg hogy bemutassam Önöknek röviden a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia területén működő, a római rítus rendkívüli formáját kérő közösség alapítványát.
„Introibo ad altare Dei,
ad Deum qui laetificat juventutem meam”/„Menj az oltárhoz,
az öröm az én Istenem "/Az Alapítvány küldetése és célja:
A Római Katolikus Egyház hagyományos zenei és liturgikus formáinak ápolása, fejlesztése, gondozása, különösképpen az ifjúság szellemi nevelése által.
Az Alapítvány céljaihoz illeszkedő, kifejtendő tevékenységek:
- Pályázatok kiírása;Ösztöndíjak nyújtása;
- Társadalomtudományi kutatások személyi és dolog költségeinek fedezése;
- Eseti támogatás;
- Természetbeni juttatás nyújtása;
- Kulturális és információs, kommunikációs tevékenység.
Az alapítvány bankszámlaszáma:
Introibo Alapítvány11600006-00000000-76146073
IBAN: HU55116000060000000076146073Erste Bank
Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával,
a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre.”
(1Kor. 1,9.)
A felajánlásokat hálásan köszönjük!
Templomséta a Szegedi Tourisma szervezésében
Egy „ökumenikus” templomsétára hívjuk Önöket, amelynek során négy vallással ismerkedünk meg úgy, hogy nem csak kívülről, hanem belülről is megcsodálunk egy katolikus, egy evangélikus, egy református és egy görög katolikus templomot. Miközben az épületekről mesélünk, igyekszünk a különböző vallások kialakulásának történetét, a liturgikus szokásokat és sajátosságokat és természetesen ezek szegedi vonatkozásait is megismertetni Önökkel. A másfél órás séta során, sorra vesszük a kevésbé közismert szegedi templomokat és egy igazi „vándortemplomnál”, a Lechner téren fejezzük be utunkat.
Találkozási hely: Novotel Hotel bejárata Március 25 15.00 óra
Részvételi díj: 1200 Ft/fő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)