1884. október 13-án XIII. Leó pápa borzalmas látomást élt át. Miután bemutatta a szentmisét, a Vatikán magánkápolnájában bíborosaival beszélgetett bizonyos ügyekről, amikor hirtelen megállt az oltár lábánál, és egy olyan valóságba merült, amelyet csak ő látott.
Arcán az iszonyat tükröződött. Elfehéredett. Valami rendkívül megrázót látott. Hirtelen magához tért, felemelte a kezét, mintha köszönne, majd visszavonult a magánirodájába. Követték őt, és megkérdezték:
– „Mi történt Őszentségével? Rosszul van?”
Így válaszolt:
– „Ó, milyen borzalmas képeket engedett meg az Úr, hogy lássak és halljak!” – majd bezárkózott irodájába.
Mit látott XIII. Leó?
– „Láttam a démonokat, hallottam a suttogásukat, a káromlásaikat, a gyalázkodásaikat. Hallottam Sátán borzalmas hangját, amint Istent kihívta, azt állítva, hogy képes elpusztítani az Egyházat, és az egész világot a pokolba taszítani, ha elegendő időt és hatalmat kap. Sátán azt kérte Istentől, hogy adjon neki 100 évet, hogy olyan módon befolyásolhassa a világot, ahogyan még soha korábban nem tudta.”
XIII. Leó azt is megértette, hogy ha a démon nem tudja megvalósítani tervét az adott időn belül, megalázó vereséget fog szenvedni. A pápa azt is látta, hogy Szent Mihály arkangyal megjelenik, és Sátánt légióival együtt visszaveti a pokol mélységébe.
Fél órával később hívatta a Rítuskongregáció titkárát, és egy papírt adott át neki azzal az utasítással, hogy küldje el a világ összes püspökének, és írja elő, hogy az azon szereplő imát minden szentmise után imádkozzák el.
Íme az ima, amit a pápa írt:
Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen
légy oltalmunk!
Esedezve kérjük:
parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére,
az isteni erővel taszítsd vissza a pokolba a sátánt
és a többi gonosz szellemet,
akik a világban a lelkek vesztére körüljárnak.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése