Az idő fogságából szabadulva

A Bibliában több igehelyen is olvashatjuk, hogy az idők gonoszak:

"Jól gondoljátok meg azért, hogyan járjatok: nem mint esztelenek, hanem mint bölcsek. Áron is megvegyétek az alkalmat, mert a napok gonoszok. Azért ne legyetek esztelenek, hanem értsétek meg, hogy mi az Úr akarata." (Efezus 5:15-17) Földi létünknek megszabott ideje van, biológiai születésünktől távolodva az egyre gyorsabban repülő évek, hónapok, napok, percek úgy kerítik be ittlétünket, mint a fogda vasrácsa a rabot.

Kapálózunk ellene, de testünk fogságban marad. Az idő nemcsak a pillanatok múlásával mérhető, hanem a gondolatainkba férkőző aggodalmak sűrűségével és sebességével is meghatározható. A leggonoszabb fajtája, amikor előre lepörgetjük a majdan bekövetkező események lehetőségeinek törvényszerűségeit. Ezen logikázva

megszabadítjuk magunkat a nyugalomtól, ahelyett, hogy Isten bizalmába helyeznénk a jövő eseményeinek alakulását.

Természetesen, később rádöbbenünk, hogy semmi sem úgy lett, ahogyan egykor elvégeztük pontosnak tűnő számításainkat. Csupán azzal ajándékoztuk meg magunkat, hogy aggodalmaskodva vártunk egy soha be nem következő eseményre. Ilyen ajándékokat képes magának az ember gyártani. Isten adományai viszont tökéletesek, még ha az átvétel pillanatában talán, nem is örülünk neki, visszatekintve rádöbbenünk, hogy fejlődésünk, óvásunk érdekében történt minden esemény a nap alatt. Ez a nagy különbség Isten és ember ajándéka között.

A testünk is fogságban tudja tartani lelkünket, ha kívánságainak alárendeljük tetteinket.

„Mert akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaival. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség, minthogy a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát, és nem is tudja magát alávetni. Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.” (Róma 8: 5-8)

„Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek.” (Galata 5:17)

Amíg az ember nem jár Krisztussal, a test és a lélek úgymond megvannak egymással. A megtért ember lelke viszont magasabb szintű perspektíva megragadása felé törekszik, viszonyuk megváltozik, viaskodni kezdenek egymással. Míg a test kívánságai halálra törnek, mert ez a végesség, a sejtek garantált pusztulása van génjeinkbe kódolva, addig

a lélek szerinti élet az örökkévaló, időtlen állapotot igyekszik elérni Krisztus kegyelméből.

Hitetlen embereknek ez egy skizofrén állapotnak is tűnhet, de nincs szó két személyiség meglétéről. Lelkének kormánykerekét az ember az Úr kezébe adja, mely leigázza a test halálra igyekvő törekvéseit. A Szentlélekkel betöltekezett ember lelki szinten azonnal az örökkévaló láthatatlan szférájába kerül, és templomául szolgáló testén elkezdődik a nagytakarítás.

"Avagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma, amelyet Istentől kaptatok, és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg, dicsőítsétek azért Istent a ti testetekben". (1Korinthus 6:19-20)

Erre egyetlen ember sem lenne önmagától képes, ezt csak Isten uralma, irányítása és kegyelme alatt lehet az Úrnak engedelmeskedve véghez vinni.

„Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.” (1Timóteus 3:16)

Az ember teste alapvetően nem rossz. Isten tökéletesnek teremtette, nem a halál, a gonosz

játékszerének alkotta, de az ember engedetlensége miatt azzá vált. Az ÚR úgy alkotta meg az ember testét, hogy teljes harmóniában éljen vele az Éden kertjében. Az emberben nemcsak a vér áramlott és az idegpályák összhangban való működésén futottak az ingerületek, hanem benne volt Teremtőnk éltető ereje is. A szeretetben élő emberpár boldogságra, Isten megelégedésére volt megteremtve. Természetesen, Isten mindent tudott előre, pontosan tisztában volt vele, hogy az emberpár elhajlik a gonoszság felé és földi létének végeszakad.

Gondoljunk csak bele, hogy az ÚR Egyszülött Fiára nézve teremtette a az egész földkerekséget, akit az emberek négyezer évvel később láthattak meg emberi alakot öltve.

Jézus Krisztus tudta, honnan jön, és azt is, hova tart.

Ő végig hűen kapcsolatban maradt az Atyával, mert személyesen ismerte őt. Nekünk viszont döntést kell hoznunk, életünket kinek a kezébe adjuk?

Nehogy azt gondolja valaki, hogy akik nincsenek Isten irányítása, kegyelme alatt, saját életüket kormányozzák.

Őket a gonoszság lelke vezeti a második halálba:

„Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké. És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava. Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.” (Jelenések 20:10-15)

Ezek a mondatok időrendi sorrendben mutatják be az elkövetkezendő eseményeket, hogy az emberek jobban megértsék, mi vár a hitetlenekre, akik életük során nem fogadták be szívükbe Krisztust. Azonban ne feledjük: Istennél nincs időkorlát. Ezen

történések titkai a Mindenhatónál vannak, a jövő lefolyásának pontos történetét nem bízta ránk. Viszont itt hoznék egy Igét:

„Erre ő így felelt neki: "Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban."(Lukács 23:43) Jézus mellett két gonosztevőt feszítettek keresztre, de az egyik bizonyságot tett bűnbánatáról és hitéről. Jézus felelte egyértelmű: „még ma”.

Ha Istennel járunk, elfogadtuk Jézus Krisztust Megváltónknak, és a Szentléleknek hagyjuk lelkünk megmunkálását, akkor kegyelemből szabadul a lelkünk az idő fogságából. Isten mindennek tudója, annak is, ami megtörtént, annak is, ami meg fog történni. Kedves olvasó, Istennek drága gyermeke vagy, Érted jött, hogy megváltson Téged. Ezt már Te is tudod?

Képkredit:

Photo by Seth Macey on Unsplash

Photo by Ye Jinghan on Unsplash

Photo by Mohammad Metri on Unsplash

Photo by María Victoria Heredia Reyes on Unsplash

Photo by Mandy Beerley on Unsplash

Photo by Eric Ward on Unsplash

Forrás: www.abigelanoigazierteke.com/blog