2019. augusztus 31., szombat

Igazi képmutató az európai ember!

A nyugati ember látszatokba kapaszkodó képmutatása…

Órák óta a párizsi Miasszonyunk Érseki Főtemplom elhamvadása folyik még a csapból is. Azt harsogják mindenfelől, hogy a nyugati kereszténység 850 éves szimbóluma pusztul most el, miközben elfelejtkeznek arról, hogy azt a bizonyos eredeti templomot, ami valóban szimbólum lehetne, szinte teljesen lerombolta a csőcselékből összeragadt senkiházi csürhe “nagy” francia forradalma… Ami most ég, az egy eredetei tervek szerint megalkotott 19. századi másolat, egy replika…


Nem emlékszem, hogy ekkora nagy felháborodás lett volna 2014-ben, mikor Moszul melett felrobbantották Irak legrégibb keresztény monostorát, az 1400 éves (nem csak 850, hanem 1400 éves!!!) Szent Illés-monostort.

Attól se csöpögött a média, sem a közösségi oldalak 2004-ben, hogy egy bizonyos progrom idején teljesen kiégett Prizren ortodox püspökének széktemploma (s vele együtt 5-6-700 éves templomok pusztultak el abban a bizonyos tartományban), ami semmivel nem volt fiatalabb, mint a forradalom után újjáépített Notre Dame… Ráadásul rangja ugyanaz volt: egy apostolutód trónszékének temploma…

Kínától, a Közel-Keleten és Észak-Afrikán át Nyugat-Európáig és Észak-Amerikáig százával zárják be és rombolják le a templomokat, vagy alakítják át őket kocsmává, hotellé, lakásokká, könyvtárakká, stb-stb… Az imáádságnak házait, az Istennek hajlékait meggyalázzák, messze elkerülik, semmire sem becsülik, s az nem baj, mert a felvilágosult, s ezzel együtt mérhetetlenül fel is fuvalkodott, de egyszersmind végtelenül elbutult jóléti embernek nem kell Isten, csak az élvezetek… Ha tele van a hasa, ha kielégül a “csunyája”, akkor a többi őt már ugyan nem érdekli…

De a párizsi Miasszonyunk Főtemplomot most mindenki nagyon, de nagyon sajnálja. Mert ez egyesek szerint a nyugat szimbóluma… És, ha jól átgondoljuk, tényleg az!!! Egy csoda hamvad el ma este a lángokban, s egy csoda hamvad el mostanság nyugaton is. A keresztény civilizáció egy messzemenően kiemelkedő dolog volt az emberiség történetében, de épp azon a nyugaton, ahol ez a kőtemplom is áll, ez a csodás nyugati civilizációs remekmű úgy hamvad el, amint Párizs főtemplomának tetőszerkezete… Csak, hát, a civilizációnk, erkölcsünk, értékrendünk elhamvadásán ugyanazok, akik a templomot most siratják, már nem sajnakoznak… A látszat, a külső máz még kell, de a lényeg már nem. Párizs főtemplomát sajnáljuk, mert szép és ragyogó volt mostanáig, de a lényeg, ami miatt az egykor felépült, vagyis az egyetlen és örök Isten dicsérete már a legtöbbeknek semmit nem jelent…

Igazi képmutató az európai ember…

Forrás: Világos Miklós Árpád-házi Szent Margit Plébánia plébánosának  facebook oldala

2019. augusztus 26., hétfő

🔔🔔🔔

Értesítjük kedves híveinket hogy a 2019. szeptember 1-i hagyományos római rítusú Szentmise ELMARAD!!!
A következő Szentmise időpontja egyenlőre nem ismert. Kihirdetéséig szíves türelmüket kérjük.

                                                                                   † Szent György Alapítvány



                                                                               

2019. augusztus 25., vasárnap

Hagyományos római rítusú Szentmise-2019 Augusztus 25

Értesítjük kedves híveinket hogy 15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.

Várjuk kedves híveinket!

2019. augusztus 17., szombat

Szent István Székesfehérváron ajánlotta fel országunkat Szűz Máriának

A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Nagyboldogasszony mennybemenetelének napja egyúttal hazánk védőszentjének a napja is.

Szent István augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénykezést.

Regnum Marianum


A história szerint Szent István királyunk még uralkodása alatt ünneppé avatta augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból táplálkozhatott. Szent István Fehérvárra hívta össze a királyi tanácsot, és tartott törvénykezést. Élete végén a beteg király az országot Szűz Máriának ajánlotta föl, és ő maga 1038-ban e napon halt meg. A felajánlás a maga nemében páratlan a világon, a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa.

A Regnum Marianum Magyarország régi, latin nyelvű katolikus elnevezése. Jelentése: Mária királysága. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, Székesfehérváron a Szent Koronát és országunkat Szűz Máriának ajánlotta föl.

Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Budapest, Szent István-bazilika)
Fotó: archív


„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«” (Szent István legendája Hartvik püspöktől.)

A Mária (mint védőszent) iránti vallásos tisztelet mindig jelentős volt hazánkban. Egy pogány hagyomány lehet a forrása Mária Magyarországon használt különleges elnevezésének, a Boldogasszonynak. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk egyházi ének volt. Az Üdvözlény, Mária imádság magyar változatában az Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja szöveg szerepel az eredeti Szent Mária, Isten anyja helyett. Más országok is vannak, ahol Máriát Mi Asszonyunkként tisztelik.

„Boldogasszony anyánk / régi nagy pátrónánk”
Fotó: archív


A Regnum Marianum nevet gyakran használják arra, hogy hangsúlyozzák Magyarország és a katolicizmus szoros kapcsolatát. Néhány közösség saját maga elnevezésére is használja, kifejezve szándékukat, hogy életük méltó legyen Máriához.

Az ünnep legrégebbi elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja. Szűz Mária mennybemenetelének dogmáját, amely szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott, 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa. Ez volt a katolikus egyház eddigi legutolsó dogmakihirdetése.


Szent István óta katolikus ünnep


A források szerint Nagyboldogasszony napja Szent István óta katolikus ünnep hazánkban. A katolikus egyházban a Mária-napok között a Nagyboldogasszonyé a legbensőségesebb és legmagasztosabb ünnep, amelyhez kapcsolódva a nép körében terjedő legendák és történetek táplálták az e naphoz fűződő szokásokat. Ilyen például a Mária-virrasztás, a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése, vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson; volt, ahol beépítették az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába helyezték.

Aba-Novák Vilmos: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (a városmajori templom freskótervének részlete)
Fotó: archív


A népi kalendáriumban a „két asszony köze”, azaz az augusztus 15-e és szeptember 8-a, Kisasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly bele ne essen. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, s gyűjtötték a mészben sokáig elálló „két asszony közi” tojást. A nap időjárása termésjósló volt: „Ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.

2019. augusztus 8., csütörtök

Kazula


Forrás: Katolikus Válasz Blog FB oldala