Hagyományos római rítusú Szentmise-2019 Június 2

Értesítjük kedves híveinket hogy 15:30 perces kezdettel a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6) ,hagyományos római rítusú szentmise lesz P. Alácsi Ervin János celebrálásában.

Várjuk kedves híveinket!

Isten választási politikája

Isten, mivel maga a szeretet, sehogy se maradt meg az egek lakójának. Szembeszállt tehát a káosszal és nem tisztelte másságunkat. Tüzet hozott, amit lángoltatni akart.


Beavatkozott Káin magánéletébe, Ábrahámot rávette a közügyekre, majd Mózest nemzetközi konfliktusba sodorta.

Jeremiás és Ezdrás fedőnevű ügynökeivel ellenállási mozgalmat indított a kisemberekért.

Dánielt, a határokon túli kisebbség képviselőjét, Baltazár lakomáján egyoldalú médiaelőnyhöz juttatta, így megbontotta az addigi erőegyensúlyt, és előkészítette a pogányok Galileáját a Pusztában Kiáltó szavára.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén személyesen belépett a napi politikába, majd fokozatosan megszállta a világot, mert nem fért el a sekrestyékben. Maga körül feldühítette a hamisakat, és lázba hozta az igazakat. Miatta őrült meg a beépített Júdás, és tőle nem tudott aludni a köztisztviselő Pilátus.

Kampányolt 33 éven át, megbukott nagypénteken, és mégis győzött húsvétkor. Ezzel azonban nem elégedett meg. Ő ugyanis nem győzni, hanem meggyőzni akart. Igényt tartott a világ jobbszélére is, balszélére is, sőt a centrumra is.

Bántotta őt a lakomán üresen maradt hely, fájt neki a piacon ácsorgó, a gyümölcstelen ág és a kamattalan tőke. Tüzet hozott, amit lángoltatni akart. Ehhez viszont vérkönny kellett, majd meghasadt Szív és áradó Lélek.

Mindez megtörtént, részéről minden rendben, részünkről annál kevésbé. A helyzet ezért pocsék, és ezért tart még a történelem.

(Beton – Balás Béla kaposvári püspök gondolatai, 2006.)

Dürer imája

Albrecht Dürer arcképe

Ifjabb Albrecht Ajtósi Dürer volt a 16. század egyik legnagyszerűbb művésze: festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és vallásos témájú metszetei adják.

„Urunk, Jézus Krisztus, járj közben népedért!
Te váltottál meg bennünket. Tarts meg minket az igaz keresztény hitben!
Meghitt szavaddal, a Szentírásban adott isteni igéddel
hívd ismét egybe
nevednek egymástól messzire távolodott megvallóit.”

Forrás: talita.hu/magazin

EZEN A NAPON SZÜLETETT: Pio atya az első stigmatizált pap

Pio atya emberfeletti szenvedései ellenére hatalmas csodákat volt képes véghez vinni. Stigmái bizonyítékul szolgáltak még az ateistáknak is. 2002-ben avatta szentté az a II. János Pál pápa, akinek fiatalon megjövendölte, hogy később a katolikus egyház fejévé választják.

Bármennyi legenda is kapcsolódott Pio Atya személyéhez az elmúlt évtizedek során, egy biztos: élete és tettei az emberi valóság és az isteni erő kapcsolatának szimbólumát jelentették és jelentik ma is. Rajta kívül Szent Ferenc volt az egyetlen teljesen stigmatizált ember, akit elismer az egyház.
Pio atya 1887. május 25-én született egy dél-olasz kisvárosban, szegény sorú család második gyermekeként, Francesco Forgione néven. Fiatal korában gyakran voltak látomásai, elragadtatásai. Harmadik éves elemi iskolásként egy kapucinus szerzetessel való beszélgetést követően fogalmazódott meg benne, hogy szerzetesnek áll. 1903-ban belépett a Kapucinus Ferences Testvérek Rendjébe, és itt kapta a Frater Pio nevet.



1915-ben, 28 éves korában hosszú meditációjából szúró fájdalomra eszmélt, melyet kezében érzett. Három évvel később éppen Szent Ferenc stigmáiról emlékezett meg egyedül, amikor éles sikolyára lettek figyelmesek rendtársai. Eszméletlenül találták, Krisztus mind az öt sebét magán viselte, s igen erősen vérzett.
Minden alkalommal, amikor mise közben felemelte az oltári szentséget, extázisba esett, s vér folyt a sebeiből. Csak nehezen és nagy fájdalommal tudott mozogni, ennek ellenére megpróbált visszavonultan élni.
Haláláig San Giovanni Rotondo-ban, a Gargano hegyekben élt katonai szolgálatát leszámítva. Itt látogatta őt meg a fiatal pap Karol Jozef Wojtila, II. János Pál pápa, akinek megjósolta, hogy pápa lesz.
Amikor az olaszok beléptek az első világháborúba, a fiatal Forgione Ferencet is behívták katonai szolgálatra, azonban hamar alkalmatlannak nyilvánították és leszerelték. Látta a bűnt, a züllöttséget és a vallási közönyt. Megtanulta, hogy elutasítsa a bűnt, de szeresse a bűnöst, és Istenhez könyörögjön érte.

Pio atya stigmáit alaposan tanulmányozták

Pio atya stigmáit több professzor is vizsgálta, végül az előjárók egy híres professzorhoz, Festahoz fordultak, aki 1919-ben a jelenséget természetfölöttinek nyilvánította, és megírta róla a híressé vált könyvét: “A tudomány titka és a hit világossága”.
A 2 cm átmérőjű kézseb majdnem állandóan vérzett, lemosás után a tenyér közepén kerek sebnek tűnt. A kézfején pedig úgy hatott, mintha átfúrták volna. A szentmisét kivéve napközben állandóan barna gyapjúkesztyűt viselt, hogy a sebeket senki ne lássa. A szentmise alatt is a fehér miseing hosszú ujjával igyekezett elrejteni sebeit. A lábsebek is olyan jellegűek voltak, mint a kézen. Nagy lábfájása miatt járása lassú, bizonytalan volt.
Oldalsebe a mellkasa elülső részének baloldalán két haránt ujjnyira a mellbimbó alatt látszott. Szélessége 8 milliméter volt, középső részén vékony hártya fedte. Kerületén és a szöveteken semmi nyoma nem volt, piros elszíneződésnek, gyulladásnak, vagy duzzanatnak. Érintésre a fájdalom nagyobb és elviselhetetlenebb volt, mint a többi sebnél.
Dr. Festa szerint a tudomány nem tudja megmagyarázni e sebeket. Ötven esztendő alatt sose mutatkozott rajtuk a gyógyulás legcsekélyebb jele sem, olyanok maradtak, amilyenek a megjelenésükkor voltak. Dr. Festa igazolta, hogy a sebeket nem okozta sem külső forrásból eredő lelki megrázkódtatás, sem erősen izgató kémiai hatás. Az oldalsebből folyt a legtöbb vér, naponta egy csészényi. Dr. Festa két műtétet végzett Pio atyán, ezek a sebek szépen és gyorsan gyógyultak, nem úgy az öt stigma.

Pio atya és a gyóntatás

Pio atya naponta hosszú órákat gyóntatott, egész Európából érkeztek hozzá. Mindenki sorszám alapján jutott a gyóntatószékbe, tolakodás és hivatkozás előkelő pártfogókra nem jelentett számára semmit.
Olykor hetek kellettek, hogy sor kerüljön valakire. Délben rövid pihenő következett, együtt ült testvéreivel az ebédlőben, majd hamarosan visszatért a gyóntatószékbe.
“Ne aggódjatok – mondta egy alkalommal – hogy sok időmet elrabolnak. Legjobban a lelkek megmentésére fordított időnket értékesítjük. Hálát adok a mennyei Atya jóságáért, hogy lelkeket vezet hozzám, és némiképpen segíthetek rajtuk”.

Pio atya mindeközben folyamatosan szenvedett fájdalmaitól, de az őt felkereső lelkek fontosabbak voltak számára. Sokan minden különösebb élmény nélkül hagyták el a gyóntatószéket, másokat viszont szívük mélyéig megrendített, katarzis szerű felismerésekhez juttatva.

Pio atya csodatételei

Sokan emlegették, hogy egy erős illat kísérte Pio atya jelenlétét, vagy lelki közelségét. Romanelli doktor jegyezte meg, hogy “Ritkán fordul elő, hogy szerzetes, még hozzá ilyen buzgó szerzetes, illatszert használjon.” Alapos kivizsgálás után kiderült, hogy az illat a sebekből árad és semmi köze az illatszerhez.
Pio atyának több mint ezer csodálatos gyógyulást tulajdonítanak, ezeket Del Fanta részletezi is könyvében, név, idő és pontos lakhely megjelölésével. Pio atya azonban mindig tiltakozott, ha neki akarták tulajdonítani a gyógyulást, vagy köszönetet akartak neki mondani. “Istennek köszönd meg, ne nekem. Embernek nincs csodatevő hatalma.”- vallotta.
A második világháború alatt többször előfordult, hogy Pio atya hirtelen félbeszakította a beszélgetést és föloldozást adott. Mikor megkérdezték, hogy ez mit jelent, így válaszolt: “Adjunk hálát az Istennek, amiért megengedte, hogy a szegény haldokló katonák mellett lehetek.”
Pio atyáról más különleges esetek is fennmaradtak: Dr. Sanguinetti 2 társával 1936 január 20-án este betért Rotondoba a templomba rövid imára. A kolostorban összetalálkoztak Pio atyával, aki kérte őket, “imádkozzanak együtt egy lélekért, akinek éppen most kell Isten ítélőszéke elé járulnia”. Az Ima után Pio atya közölte velük, hogy V. György angol királyért imádkoztak. Másnap kiderült, hogy az angol király éppen abban az órában halt meg, amikor az imaszó elhangzott.

A kétkedők

Pio atya tetteit nem mindenki fogadta el kétkedés nélkül. Sergio Luzzatto olasz történész “Pio atya, csodák és politika a 20. századi Olaszországban” címmel jelentette meg 2007-ben könyvét, amelyben azt állítja, hogy a vatikáni archívumban olyan dokumentumokra bukkant, melyből egyértelműen kiderül, hogy Pio atya titokban karbolsavval égette a sebeket kezeire, lábaira és oldalára. Azt azonban nem tudták bizonyítani, hogy a sebhelyeket mesterségesen állították elő. Végül a Katolikus Rágalmazás Elleni Liga vezetője, Pietro Siffit közölte: “a vélt bizonyítékok abszolút tévesek. A katolikus doktrína szerint a szentté avatás maga után vonja az erről döntő pápa tévedhetetlenségét.

Pio atya és a magyarok

Pio atya egyik látomása a magyarok jövőjéről szól, álmából felébredve ezt mondta:

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

A magyar kapucinusoknak is van egy személyes emlékük, amely Pio atya látnoki karizmájáról tanúskodik: Bertalan atya havonta levelezett Pio atyával. Amikor 1950-ben Magyarországon feloszlatták a rendeket, egy alkalommal azt is megkérdezte tőle, mit tanácsol a hazai kapucinusoknak
az akkori nehéz helyzetben.



Különös módon már két nap múlva, római bélyegzővel megérkezett a válasz, amelyben Pio atya megüzente, hogy mit kér a Szűzanya a papoktól, s azt is megírta, hogy mielőbb adják minden papnak a kezébe az üzenetet. A feloszlatás gondjai miatt a levél magyarra fordítása elmaradt, és az üzenet kiosztása nem történt meg.
Három-négy nappal később érkezett is egy dorgáló levél Pio atyától, hogy miért nem teljesítették kérését. Ezután Bertalan atya már csakhamar lefordította Pio atya üzenetét, és utólag, postán elküldte a címzetteknek. A levél a történelem viharaiban elveszett, de Pio atya emléke, élete példája, ma is eleven rendtársai körében.
A szerzetes 1968. szeptember 23-án hunyt el. 2002-ben avatták szentté, és 2008 március 2-án újra kihantolták. A holttest viszonylag épen került elő, s szemtanúk szerint nincs nyoma a stigmáknak, azok ugyanis röviddel Pio atya halála előtt nyomtalanul eltűntek.



A kihantolást sokan csak egyszerű marketingfogásnak tartják, hiszen San Giovanni Rotondo falucska jóformán a Pio atyához kapcsolódó idegenforgalomból él. Domenico Umberto D””Ambrosio érsek azonban elmondta:
“Az egyház történetében évezredes gyakorlat, hogy a boldoggá vagy szentté avatásra váró személyek esetén elvégzik a kánoni vizsgálatot. A cél, hogy megfelelő technikák révén hosszabb időn át megőrizhessük a szentek testét, hogy a következő nemzedékek is tisztelhessék és megóvhassák ezeket az ereklyéket.” – Forrás: astronet.hu

Publikálta: rejtelyekszigete.com

VII. Piusz a Szűzanya iránti hálából, Mária tiszteletére rendelte el az ünnepet május 24-ére – Szűz Mária, a keresztények segítsége elnevezéssel. E napon ünnepli az Egyház a népét megmentő Eszter királynőt, Mária előképét is.

                         
                                 IMA A MAGYAROK NAGYASSZONYÁHOZ


Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária Emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál.

Hozzád kiállottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak; mert folyton-folyvást vigyázott éber szemed örökségedre, ó mindörökké áldott Nagyasszonyunk! Ezt mi biztosra vévén gyakran folyamodtunk hozzád és tapasztalásból tudjuk, és bízvást el is mondhatjuk, hogy egyedül szószólásod miatt áldott meg minket az Úr. Ez a remény éltet most is, ez a bizodalom lelkesít, hogy oltalmad szárnyai alatt keressünk menedéket, mi, a te néped, örökséged és hű nyájad, kik szentséges Fiadról vagyunk elnevezve, különös pártfogásodért pedig hazánkat Mária országának hívjuk és valljuk.

Azért emeljük föl tehát hozzád szívünket, imádkozásra kulcsolt kezünkkel együtt, hogy nagy alázattal kitárjuk színed előtt könyörgésünket. Oltalmazzad is, esengve esdünk, és védjed hatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki gonosz ellen édes hazánkat, hogy mindenkor virágzó legyen Isten dicsőségére és néped vigasztalására. Legyen eszköz benne a te esedezésed, hogy az Anyaszentegyházat, vagyis a katolikus hitvallást idehaza és mindenütt széles e világon fölmagasztalás érje; hazánk püspöki karának, a főpásztoroknak és az egész papságnak nyerj isteni segítő kegyelmet, nekünk pedig, híveidnek, tanulékony, engedelmes és az élő hit cselekedeteivel s gyümölcseivel bővelkedő szívet, hogy meg ne nehezteljen szent Fiad reánk és országát tőlünk joggal el ne vonja...

Légy minden bajos ügyeinkben szószólónk szent Fiadnál, hogy az ő akaratja szerint rendezzük életünket és téged mindenkor Nagyasszonyunknak, különös pártfogónknak valljunk és tiszteljünk is életünknek minden napjaiban. Kelj fel tehát, édes jó Anyánk! Te uralkodjál felettünk és szent Fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk.

Fogadd kegyesen hódoló szívünk esdeklését; melyet ezúttal színed elé terjesztettünk, hogy közbenjárásod ereje által megsegítve, a jelen élet viszontagságai után a síron túl az örökkévaló boldogságra juthassunk.

Ti pedig, édes magyar hazánk védőszentjei: Adalbert püspök, István, első király, Imre herceg, Mór és Gellért püspökök, László király, Erzsébet asszony, nemkülönben boldog Margit, Kinga és Jolán, IV. Béla király leányai, valamint boldog Márk, István és Menyhért kassai vértanúk, Isten minden dicsőült szentjeivel együtt esedezzetek érettünk a mi Urunk Jézus Krisztusnál. 

Ámen.                                                                                       Eszterházy Pál


 MAGYAROK NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ ÉRTÜNK