Egészségben,Gyarapodásban Gazdag,Boldog Új Esztendőt kíván
a Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány!
1. URADAT, ISTENEDET IMÁDD, ÉS CSAK NEKI SZOLGÁLJ!
Igen, lehet próbálkozni azzal, hogy másnak szolgáljunk. Mindenki
szolgája, sőt, többnyire rabszolgája valakinek-valaminek. Amikor az
életünk középpontjává (tehát bálványává) válik a pénz, a munka, a szex,
valamilyen szenvedély, ami vezérel (meglegyen a napi pia, a fű,
internetkapcsolat) – akkor már nem igazán hozunk szabad és
egészségtudatos döntéseket – és talán nem kell sokat bizonygatni az
összefüggést a betegségek és a különböző szenvedélyek, a túlzásba vitt
munka között. Köszönöm, akkor én (és házam népe) már inkább Istent
szolgáljuk…
2. ISTEN NEVÉT HIÁBA NE VEDD!
Ha fontos nekem az Isten neve, akkor a tanítása is az, márpedig a mai
pszichológia érdekes módon egyre inkább arra a felfedezésre jut, hogy
Jézusnak igaza volt, amikor arról beszélt, hogyan jó élni. Nem jó – sőt,
kifejezetten egészségtelen – dolog például úgy élni, hogy az ember
őrizgeti a haragját. Magas vérnyomás, bizonyos rákfajták gyakoribb
előfordulása, és még sorolhatnánk. „Engedje ezt most el!” – ismerős a
javaslat?
3. AZ ÚR NAPJÁT SZENTELD MEG!
Arról sincs túl sok vita a szakemberek között, hogy kimondottan
egészségtelen dolog heti 7 napot dolgozni. Szükségem van olyan időre,
amikor nem magammal és a dolgaimmal foglalkozom, hanem megállok,
belehelyezkedem abba az erőtérbe, ahol egy nálam nagyobb valósággal
találkozom, Aki engem elfogad, feltétel nélkül szeret.
De ha nem vagyok hívő, akkor sem múlik el a szükségletem a csöndre, a magammal és a másokkal való valódi együttlétre…
4. ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT TISZTELD!
Bizony, a mi egészségünk egy idő után jó eséllyel azon fog majd múlni,
hogy a gyerekeink komolyan veszik-e majd ezt a kötelezettségüket, és
mennyire gondoskodnak rólunk a (demográfiai helyzetet látva bizonyosra
vehető) nyugdíj-ínséges időkben… De a harmonikus kapcsolat a
felmenőinkkel (és másokkal) már most is segít az egészségünk
megőrzésében: kevesebb stressz, egymás kölcsönös segítése jobb
életminőséget és magasabb várható élettartamot eredményez a kutatások
szerint.
5. NE ÖLJ!
Ne gyilkold se magadat, se mást egészségre káros rossz szokásokkal –
cigarettafüsttel, alkohollal, gyorshajtással –, ne dolgozd agyon magad
és ne ölj a szavaiddal se: a kapcsolati problémákból számtalan fizikai
betegség származik bennünk és körülöttünk, tessék megkérdezni a
szakembereket.
És még egy konkrétum: egy magzati életkorú ember életének a kioltása –
bármennyire elfogadja is a törvény – nem csak az ő egészségére káros,
hanem mind a fizikai, mind a pszichés következmények számottevőek
lehetnek.
Bizonyított az összefüggés pl. a mellrák illetve a komoly pszichés megbetegedések előfordulása és az abortusz között.
6. NE PARÁZNÁLKODJ!
Gondolom, a nemi betegségekről senki nem gondolja, hogy jó hatással
lennének az egészségre, és erre nem az óvszerek osztogatása a megoldás
(ami korántsem nyújt 100%-os védelmet), hanem az, ha a szexualitást
monogám kapcsolatban élik meg. Sokatmondóak az erre vonatkozó afrikai
adatok, ahol érdekes módon ott csökkent jelentősen az AIDS terjedése,
ahol az Egyház tanítása szerinti párkapcsolatra tanították meg a
fiatalokat, és nem ott, ahol kondommal védekezni. Nocsak!
És hát az elköteleződés nélkül megélt testi egyesülésnek megvannak a
maga hosszú távú pszichés következményei is, de ez igazán hosszú téma
lenne.
7. NE LOPJ!
Ugye, mennyi stresszel jár, ha valamit ellopnak tőlünk, netán
kirabolnak? Van, aki belebetegszik. De lopunk egymástól sok mindent: a
másik idejét, a jókedvét, a pletykálásunkkal a jó hírnevét. Nem is
beszélve az elmulasztott (tehát lényegében elvett) kedves szavakról,
segítségről. Nem segítené mindannyiunk egészségét, ha egymástól nem
mindig csak elvennénk, hanem először is adnánk? És akkor még ott van az
iszonyatos társadalmi egyenlőtlenség kérdése: hány gyerek éhhalála vagy
alultápláltsága lenne elkerülhető, ha a tízparancsolatot egyéni és
társadalmi szinten is betartanánk?
8. NE HAZUDJ! MÁSOK BECSÜLETÉBEN KÁRT NE TÉGY!
Nem kétséges, hogy ha a szavainkkal felemelnénk, nem pedig lenyomnánk
egymást, sok betegséget megspórolhatnánk! Hányan élnek önpusztító életet
vagy választják az életük eldobását azért, mert nincs mellettük senki,
aki az emberi méltóságukról, értékességükről biztosítaná őket, és József
Attilaként nem tudnak kijönni a „Nem emel föl már senki sem”
állapotából!
9. FELEBARÁTOD HÁZASTÁRSÁT NE KÍVÁND!
Pszichológusok tömegei foglalkoznak a házasságtörések következményeivel:
a történteket feldolgozni nem tudó felekkel, a széttört családokban élő
gyerekekkel (akiknek egyébként az egészségügyi mutatói is rosszabbak).
Az elvált férfiak öngyilkossági aránya riasztó és a betegségek miatt is
jóval rövidebb ideig élnek, mint akik házasságban öregszenek meg – de
„én úgy csinálom, ahogy én akarom, az egyház ne szóljon bele!”
felkiáltással a társadalom legalább fele szenved a következményektől.
10. MÁSOK TULAJDONÁT NE KÍVÁND!
Rá lehet rendesen kattanni valamire, ami nekem nincs meg, de kellene…
Vagy nem is kellene, de azt gondolom róla, és ezért ész nélkül pedálozok
érte, második munkát vállalok, már nincs időm sportra, pihenésre,
kapcsolatokra – és előbb vagy utóbb – ez visszaüt fizikailag is,
bármennyire nem szívesen vesszük észre az összefüggést. Az irigykedés
pedig önmagában sem egészséges, mondjon bárki bármit.
Szóval, lehet, hogy az egyháznak mégiscsak igaza van?
Olyan jó lenne úgy élnünk, hogy rajtunk keresztül a kereszténység
hiteles oldalát ismerjék meg azok, akik csak képmutatásról vagy
megkövült szokásokról hallottak eddig. Olyan jó lenne, ha rajtunk
keresztül Isten igazi arcát, az Ő megrendítő szeretetét ismernék meg
azok, akik eddig csak egy kérlelhetetlen, büntetgető, távoli Istennel
találkoztak. Mert egy ilyen Istenben én sem hinnék…
Popovicsné Palojtay Márta
(A cikk a 777.blog.hu keresztény szellemiségű weboldalon jelent meg)