2019. január 4., péntek

MI VAGYUNK A KATOLIKUS EGYHÁZ

A Családunk mindenféle emberből áll.
Fiatalok vagyunk és idősek.
Gazdagok és szegények.
Férfiak és nők.
Bűnösök és szentek.


A Családunk átöleli a századokat,
és az egész földkerekséget.
Isten kegyelméből kórházakat alapítottunk,
hogy a betegeket ápoljuk.
Árvaházakat alapítottunk,
és a szegényeket segítjük.
Mi vagyunk a legnagyobb segélyszervezet a világon.
Segítséget és vigaszt adunk
a szükséget szenvedőknek.


Több gyermeket tanítunk, mint bármely más intézmény.
Mi fejlesztettük ki a tudományos módszert
és a bizonyítás szabályait.
Mi alapítottuk az egyetemi rendszert.
Védjük minden emberi élet méltóságát,
óvjuk a házasságot és a családot.


Városokat neveztek el a szentjeinkről,
akik előttünk jártak a szentség útján.
A Szentlélek vezetésével mi állítottuk össze a Bibliát.
A Szentírás és a Szenthagyomány formált
következetes hitben megtartva minket
kétezer éven át.


Mi vagyunk a katolikus egyház.


Több, mint egymilliárdan a világon,
akik együtt osztozunk a szentségekben
és a keresztény hit teljességében,
évszázadok óta imádkozunk értetek és a világunkért,
minden órában és minden nap,
valahányszor szentmisét ünneplünk.


Maga Jézus tette le a hitünk alapjait,
amikor azt mondta Péternek, az első pápának:
"Te Kőszikla vagy, és erre a kősziklára építem Egyházamat."
Több, mint kétezer éven át
a pásztoraink láncolata megszakítatlan maradt,
vezetve az Egyházat szeretetben és igazságban,
egy sebzett világban és zavaros korokon át.


És e káosszal, nehézségekkel,
fájdalommal teli világban,
jólesik tudni, hogy van,
ami mindig következetes,
igaz és erős marad:
a katolikus hitünk,
és Isten örök szeretete
minden teremtménye iránt.


Ha távol voltál tőlünk, arra hívunk:
fontold meg újra!


Egy család vagyunk Jézus Krisztusban,
a mi Urunkban és Megváltónkban.


Katolikusok vagyunk.


Isten hozott nálunk!


(Forrás: "Mi vagyunk a katolikus egyház!", https://katolikusvalasz.blog.hu/…/video_mi_vagyunk_a_katoli…)


2019. január 3., csütörtök

Hagyományos római rítusú Szentmise-2019 Január 6

                              

Parancsolt ünnep: Szentmisén való részvétel kötelező. Elmulasztása: halálos bűn.
                          
 

A vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, és egyben a farsang kezdőnapja. A liturgiában használatos epifánia (azaz Urunk megjelenése) elnevezés a görög "láthatóvá válni" szóból származik. Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése.

Az egyik legősibb keresztény ünnep, amely több jelentést is hordoz, így a napkeleti bölcsek eljövetelének megünneplését, valamint Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, és Jézus első csodatételét – a víz borrá változtatását – a kánai menyegzőn.

Az ünnephez számos népszokás kötődik, mint pl. a csillagozás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi és ismert dala a csillagének: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad." A hagyomány szerint ezen a napon a gyógyító határú szenteltvizet hintették pl. a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a kút vizébe.

Napjainkban szokás, hogy ezen a napon szedik le a karácsonyfát.


Forrás: www.keresztenyfilmek.hu/katolikus_naptar/katolikus-egyhazi-unnepek





2019. január 2., szerda

Pio atya áldozás utáni imája

Ezzel a gyönyörű imával kívánom mindenkinek hogy Istentől áldott,kegyelmekben gazdag boldog új éve legyen!
Ez a gyönyörű ima tanúsítja Pietrelcinai Szent Pio atya mérhetetlen szeretetét az Eucharisztiában jelen levő Jézus iránt.

Pio atya számára nagyon fontos volt a szentmise bemutatása és a szentáldozásban való részesülés. „Egyszerűbb lenne a világnak a Nap nélkül léteznie, mint szentmise nélkül” – mondta egyszer.

Mélyen hitt abban, hogy Jézus valóban jelen van – testével és vérével, lelkével és istenségével – a szentmise ünneplésekor. Ez a hatalmas ajándék mély és tartós szeretetet gyújtott a szívében Isten iránt. „A misék alatt elemészt az Isteni Szeretet tüze. Az arcom olyan, mintha égne” – mondta.

Pio atya az alábbi, saját maga által írt imádságot mondta a szentáldozást követően. Az ima visszaadja a lelkipásztor szilárd hitét abban, hogy Jézus jelen van az Oltáriszentségben, és megmutatja Pio atya vágyát, hogy Jézus örökre a szívében maradjon.
* * *
Maradj velem, Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.

Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy ne essek el annyiszor.

Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én életem, és nélküled értelmetlen és reménytelen a létem.

Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én világosságom, és nélküled sötétségben vagyok.

Maradj velem, Uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat.

Maradj velem, Uram, hogy halljam a hangodat, és kövesselek.

Maradj velem, Uram, mert még jobban akarlak szeretni, és mindig Veled akarok lenni.

Maradj velem, Uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek Hozzád.

Maradj velem, Uram, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom, a Te számodra a vigasz helye, a te szereteted fészke legyen.

Maradj velem, Jézus, mert már késő van, és a nap lenyugvóban, múlik az élet. Közeledik a halál, az ítélet, az örökkévalóság. Meg kell újítanom az erőmet, hogy ne álljak meg útközben, ehhez szükségem van Rád. Félek a sötétségtől, a kísértésektől, a szárazságtól, a kereszttől, a szenvedésektől.
Óh, mennyire szükségem van Rád, én Jézusom, a számkivetés éjszakáján!

Maradj velem, Jézus, mert az élet sötétségében – annak minden veszedelmével – szükségem van Rád.
Segíts, hogy felismerjelek, úgy, mint tanítványaid a kenyérszegéskor, hogy a szentáldozás legyen a világosság, amely eloszlatja a sötétséget, az erő, amely fenntart engem, és egyetlen boldogsága szívemnek.

Maradj velem, Uram, mert halálom óráján is Veled akarok lenni, ha nem a szentáldozásban, legalább kegyelmedben és szeretetedben.

Maradj velem, Jézus, nem kérem isteni vigasztalásodat, mert nem vagyok rá méltó, csak a te jelenléted ajándékát kérem. Óh, igen, ezt kérem Tőled!

Maradj velem, Uram, egyedül Téged kereslek, a te szeretetedet, a Te kegyelmedet, a Te akaratodat, a Te szívedet, a Te lelkedet, mert szeretlek Téged, és nem kérek más jutalmat, mint hogy egyre jobban szeresselek, erős, cselekvő szeretettel.

Add, hogy teljes szívemből szeresselek itt a földön, hogy aztán tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban, édes Jézus. Ámen.

Forrás: Aleteia/ Magyar Kurír
Fotó: uCatholic

2019. január 1., kedd

Így véd meg a Tízparancsolat a halálos betegségektől!


Egészségben,Gyarapodásban Gazdag,Boldog Új Esztendőt kíván

a Szent György Vértanú Kulturális Közhasznú Alapítvány
!




1. URADAT, ISTENEDET IMÁDD, ÉS CSAK NEKI SZOLGÁLJ!
Igen, lehet próbálkozni azzal, hogy másnak szolgáljunk. Mindenki szolgája, sőt, többnyire rabszolgája valakinek-valaminek. Amikor az életünk középpontjává (tehát bálványává) válik a pénz, a munka, a szex, valamilyen szenvedély, ami vezérel (meglegyen a napi pia, a fű, internetkapcsolat) – akkor már nem igazán hozunk szabad és egészségtudatos döntéseket – és talán nem kell sokat bizonygatni az összefüggést a betegségek és a különböző szenvedélyek, a túlzásba vitt munka között. Köszönöm, akkor én (és házam népe) már inkább Istent szolgáljuk…

2. ISTEN NEVÉT HIÁBA NE VEDD!

Ha fontos nekem az Isten neve, akkor a tanítása is az, márpedig a mai pszichológia érdekes módon egyre inkább arra a felfedezésre jut, hogy Jézusnak igaza volt, amikor arról beszélt, hogyan jó élni. Nem jó – sőt, kifejezetten egészségtelen – dolog például úgy élni, hogy az ember őrizgeti a haragját. Magas vérnyomás, bizonyos rákfajták gyakoribb előfordulása, és még sorolhatnánk. „Engedje ezt most el!” – ismerős a javaslat?

3. AZ ÚR NAPJÁT SZENTELD MEG!

Arról sincs túl sok vita a szakemberek között, hogy kimondottan egészségtelen dolog heti 7 napot dolgozni. Szükségem van olyan időre, amikor nem magammal és a dolgaimmal foglalkozom, hanem megállok, belehelyezkedem abba az erőtérbe, ahol egy nálam nagyobb valósággal találkozom, Aki engem elfogad, feltétel nélkül szeret.
De ha nem vagyok hívő, akkor sem múlik el a szükségletem a csöndre, a magammal és a másokkal való valódi együttlétre…

4. ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT TISZTELD!

Bizony, a mi egészségünk egy idő után jó eséllyel azon fog majd múlni, hogy a gyerekeink komolyan veszik-e majd ezt a kötelezettségüket, és mennyire gondoskodnak rólunk a (demográfiai helyzetet látva bizonyosra vehető) nyugdíj-ínséges időkben… De a harmonikus kapcsolat a felmenőinkkel (és másokkal) már most is segít az egészségünk megőrzésében: kevesebb stressz, egymás kölcsönös segítése jobb életminőséget és magasabb várható élettartamot eredményez a kutatások szerint.

5. NE ÖLJ!

Ne gyilkold se magadat, se mást egészségre káros rossz szokásokkal – cigarettafüsttel, alkohollal, gyorshajtással –, ne dolgozd agyon magad és ne ölj a szavaiddal se: a kapcsolati problémákból számtalan fizikai betegség származik bennünk és körülöttünk, tessék megkérdezni a szakembereket.
És még egy konkrétum: egy magzati életkorú ember életének a kioltása – bármennyire elfogadja is a törvény – nem csak az ő egészségére káros, hanem mind a fizikai, mind a pszichés következmények számottevőek lehetnek.
Bizonyított az összefüggés pl. a mellrák illetve a komoly pszichés megbetegedések előfordulása és az abortusz között.

6. NE PARÁZNÁLKODJ!

Gondolom, a nemi betegségekről senki nem gondolja, hogy jó hatással lennének az egészségre, és erre nem az óvszerek osztogatása a megoldás (ami korántsem nyújt 100%-os védelmet), hanem az, ha a szexualitást monogám kapcsolatban élik meg. Sokatmondóak az erre vonatkozó afrikai adatok, ahol érdekes módon ott csökkent jelentősen az AIDS terjedése, ahol az Egyház tanítása szerinti párkapcsolatra tanították meg a fiatalokat, és nem ott, ahol kondommal védekezni. Nocsak!
És hát az elköteleződés nélkül megélt testi egyesülésnek megvannak a maga hosszú távú pszichés következményei is, de ez igazán hosszú téma lenne.

7. NE LOPJ!

Ugye, mennyi stresszel jár, ha valamit ellopnak tőlünk, netán kirabolnak? Van, aki belebetegszik. De lopunk egymástól sok mindent: a másik idejét, a jókedvét, a pletykálásunkkal a jó hírnevét. Nem is beszélve az elmulasztott (tehát lényegében elvett) kedves szavakról, segítségről. Nem segítené mindannyiunk egészségét, ha egymástól nem mindig csak elvennénk, hanem először is adnánk? És akkor még ott van az iszonyatos társadalmi egyenlőtlenség kérdése: hány gyerek éhhalála vagy alultápláltsága lenne elkerülhető, ha a tízparancsolatot egyéni és társadalmi szinten is betartanánk?

8. NE HAZUDJ! MÁSOK BECSÜLETÉBEN KÁRT NE TÉGY!

Nem kétséges, hogy ha a szavainkkal felemelnénk, nem pedig lenyomnánk egymást, sok betegséget megspórolhatnánk! Hányan élnek önpusztító életet vagy választják az életük eldobását azért, mert nincs mellettük senki, aki az emberi méltóságukról, értékességükről biztosítaná őket, és József Attilaként nem tudnak kijönni a „Nem emel föl már senki sem” állapotából!

9. FELEBARÁTOD HÁZASTÁRSÁT NE KÍVÁND!

Pszichológusok tömegei foglalkoznak a házasságtörések következményeivel: a történteket feldolgozni nem tudó felekkel, a széttört családokban élő gyerekekkel (akiknek egyébként az egészségügyi mutatói is rosszabbak).
Az elvált férfiak öngyilkossági aránya riasztó és a betegségek miatt is jóval rövidebb ideig élnek, mint akik házasságban öregszenek meg – de „én úgy csinálom, ahogy én akarom, az egyház ne szóljon bele!” felkiáltással a társadalom legalább fele szenved a következményektől.

10. MÁSOK TULAJDONÁT NE KÍVÁND!

Rá lehet rendesen kattanni valamire, ami nekem nincs meg, de kellene… Vagy nem is kellene, de azt gondolom róla, és ezért ész nélkül pedálozok érte, második munkát vállalok, már nincs időm sportra, pihenésre, kapcsolatokra – és előbb vagy utóbb – ez visszaüt fizikailag is, bármennyire nem szívesen vesszük észre az összefüggést. Az irigykedés pedig önmagában sem egészséges, mondjon bárki bármit.
Szóval, lehet, hogy az egyháznak mégiscsak igaza van?
Olyan jó lenne úgy élnünk, hogy rajtunk keresztül a kereszténység hiteles oldalát ismerjék meg azok, akik csak képmutatásról vagy megkövült szokásokról hallottak eddig. Olyan jó lenne, ha rajtunk keresztül Isten igazi arcát, az Ő megrendítő szeretetét ismernék meg azok, akik eddig csak egy kérlelhetetlen, büntetgető, távoli Istennel találkoztak. Mert egy ilyen Istenben én sem hinnék…


Popovicsné Palojtay Márta
(A cikk a 777.blog.hu keresztény szellemiségű weboldalon jelent meg)

Szűz Mária, Isten anyja „Ó, Mária Isten anyja, énnekem is jó anyám…”

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe van ezen a napon. A Boldogságos Szűz a kereszténység egyik legfőbb szentje. 

Születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. Ezt a dogmát 1854-ben IX. Pius pápa hirdette ki. Élete teljesen Istenből ered, Őérte van, és Őbenne van. Az Isten Anyja elnevezés Theotokosz (Istenszülő) görög szóból ered, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. 

Izaiás próféta jövendölése: „Íme, a Szűz méhében fogan és fiat szül; neve Emmanuel (-„Velünk az Isten”) lesz.” (Iz 7,14)  A próféta által látott Szűz a Boldogságos Szűz Mária, Emmanuel pedig isteni Fia, Jézus Krisztus. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, és szüzessége örökre megmaradt. Halála után Mária a mennybe került, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 

Forrás: Etalon kiadó