Szent József

Guido Reni: Szent József a gyermek Jézussal (1620 k. )

olaj, vászon, 126 x 101 cm

Hermitage, Szentpétervár

Barsi Balázs atya lelkigyakorlata Sümegen

A festői, pár utcából álló kisváros magaslatán áll a vár. Alatta a ferences kolostor s a hozzá épült Mária-kegytemplom. A Híradóban ritkán hallani róla, az újságok sem cikkeznek sem jót, sem rosszat. Pedig szó szerint eget rengető dolgok történnek ott.


Istennek hála itt él a 66 esztendős ferences szerzetes, Barsi Balázs atya, aki kérlelhetetlenül lelkiismeretes igehirdetésével felkavarja az ide látogatót, aki látókörével, amely egyszerre széles és mély, szinte a szívek és a vesék vizsgálója a mai magyar katolikus közéletben. Aki nem szégyell püspökre rápirítani vagy papot figyelmeztetni, ha az Egyház érdeke úgy kívánja. Sajnos van is feladata elegendő...


A rendház 350 esztendős ódon épülete sok-sok szerzetes-nemzedék imádságát szívta magába. Itt szállnak meg a lelkigyakorlatozó hívek is, hogy Isten házához, a gyönyörűen felújított érett barokk kegytemplomhoz testileg és lelkileg közel legyenek.


Balázs atya nem enged a huszonnyolcból. Sümegen a zsolozsma olyan, amilyen volt sok évszázadon keresztül, s amilyennek ma is mindenütt lennie kellene, de szinte sehol sem az: énekes. (Az énekes zsolozsmáról érdemes elolvasni Mezei János tanár úr írását, amely a JEL folyóiratban jelent meg.) Ahogyan a Magyar Egyházzene egyik régebbi számában olvasható, s amelyre Dobszay tanár úr (Requiescat in pace!) is mindig felhívta a figyelmet: a liturgia azért énekes műfaj, mert az ének valamiképpen megkülönbözteti a szent szöveg előadását a piac nyelvétől és beszédmódjától vagy a hétköznapi beszélgetések nyelvétől és beszédmódjától, és egy magasabb rendű dimenzióba emeli azt. Nem véletlen, hogy még a pogány rítusok is (gondoljunk a tűz körül ritmusra ugráló indiánokra) kapcsolatban állnak a zenével és az énekkel. S nem véletlen az sem, hogy amikor az ortodox templomban az előkészületeket követően a pap elkezdi a Szent Liturgiát, abban a pillanatban mintha a Mennybe lépnénk be (mint ahogy azt is tesszük...). Ez az a plusz, amit ma kikergetnek a templomokból, és ezért van az, hogy a gregorián ének, amely valóban az Egyháznak a hétköznapokban és az ünnepeken folytonosan használt anyanyelve volna, ma csupán lexikonok címszavai szerint felel meg ennek a kritériumnak. (Hogy katolikus ember miért kényszerül mindenféle távol-keleti vallási szokás felvételére, hogy miért hiányolja annyira a csendet, a meditációt, a jógát stb., arra is ez a magyarázat: mert a mi sok évszázados módszerünk, amely -tulajdonképpen- ugyanezt adta volna, s ráadásul nem is a keleti gyakorlatra jellemző személytelen formában, hanem magával az élő Istennel való éltető kapcsolatban, nos, a mi sok évszázados módszerünk gyakorlatilag tilossá vált.)


A lelkigyakorlat gerincét Sümegen a zsolozsma képezi. Napközben meghallgattuk Balázs atya csodálatos elmélkedéseit, ezúttal a gyónásról, a kiengesztelődés szentségéről. Csak egyetlen kis idézet: "A Sátánnak nem az a célja, hogy lopj vagy hazudj. Nem az a célja, hogy paráználkodj. Az a célja, hogy amikor ezeket megteszed, tégy úgy, mintha Isten nem is lenne. Szüntesd meg az Istent. Ez az ő célja. Mert akkor teljességgel elszakíthat Tőle". Vagy: "Isten nem büntet, ő nem foglalkozik ilyesmivel, mert ő Isten. Te bünteted saját magadat abban a pillanatban, hogy vétkezel és elszakadsz Tőle. És máris elkezdesz félni." 


A lelkigyakorlatot követően böngésztem kicsit, és kiderült számomra, hogy a Mária Rádió archívumából rövid regisztráció után nagyon sok Barsi-elmélkedés tölthető le. Ajánlom őket szeretettel...


Rengeteget lehetne még írni a Sümegen eltöltött két napról: a két régi rítusú szentmiséről, a keresztútról, a szombat esti beszélgetésről, az ott kapható sok jó könyvről. Jut eszembe: a Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom kiadványaként újból napvilágot látott a Latin-magyar nappali zsoltároskönyv az évközi időre, amely a középkori Esztergom zsolozsma-beosztását követi, modern tipográfiával, bal oldalon latinul, jobb oldalon magyarul, kottázott antifónákkal és himnuszokkal, a függelékben tonáriussal. Sümegen ez is kapható, vaskos, tisztességes árú könyv, jó katolikusoknak kötelező és kihagyhatatlan!!!


Istennek legyen hála, mindnyájan épségben hazaértünk.

Balázs atya honlapja 
(cikkekkel, videókkal, könyvvásárlási lehetőséggel):  
www.barsibalazs.hu

Barsi Balázs atya lelkigyakorlata

Közösségünk több tagja Ervin atya vezetésével csatlakozik ahhoz a zarándokcsoporthoz, amelyet a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébánia indít Sümegre, Barsi Balázs OFM atya három napos nagyböjti lelkigyakorlatára. Ezért március 11-én szegedi szentmisénk elmarad.

Folytatódnak a régi rítusú szentmisék Szegeden

Minden Kedves Testvérünknek örömmel jelezzük, hogy dr. Alácsi Ervin János százados, hódmezővásárhelyi tábori lelkész Isten segedelmével egészségben visszaérkezett szarajevói katonai missziójából, így Ötvenedvasárnaptól kezdve a szegedi régi rítusú szentmisék ismét a régi rend szerint folytatódnak: minden vasárnap 15:30 órakor az alsóvárosi ferences templomban.

Köszönetet mondunk azoknak az atyáknak, akik Ervin atya távollétében hat hónapig a régi rítusú hívek segítségére és szolgálatára voltak, így Perlaki György tápéi és petőfitelepi plébános atyának, Galaczi Tibor SchP kecskeméti piarista atyának és mindenekelőtt Cibian Miklós ruzsai plébános atyának, aki, amikor csak ideje engedte, igyekezett biztosítani számunkra a rendszeres vasárnapi szentmisén való részvételt.

Köszönetünket és jókívánságainkat a 18. zsoltár szavainak rájuk alkalmazásával fejezzük ki:

Legyen kedves előtted az ő szájuknak beszéde,

és legyen az ő szívük gondolata a te színed előtt mindenkor!

 

Ugyanakkor jelezzük, hogy a hétköznapi hódmezővásárhelyi régi rítusú szentmisék is folytatódnak minden kedden 18:00 órakor a belvárosi templomban.