Magyar Kurír: Száz éves a Pápai Egyházzenei Intézet

A Bakócz-graduale Ádvent I. vasárnapjának Introitusával

Május 26-tól június 1-ig tart egyházzenével foglalkozó nemzetközi kongresszus. Az alkalomból a Szentatya levelet küldött Grocholewski bíborosnak, az intézet nagykancellárjának.

A liturgia valódi alanya az egyház és ilyen értelemben az egyházzene feladata, hogy megérintse a hallgatóságot visszatükrözve a szertartás imáinak, méltóságának és szépségének értelmét – írja a pápa. Ma talán a popzene befolyásolja negatívan a liturgikus zenét, száz évvel ezelőtt az opera áriák töltöttek be hasonló szerepet. X. Piusz pápa úgy döntött, hogy az egyházzene nem adhat teret a nem hozzáillő zenei partitúráknak, amelyek nem tudják kifejezni a szoros kapcsolatot a hangjegyek és a liturgia isteni értelme között. Ezért hozta létre X. Piusz 1911-ben az Egyházzenei Főiskolát, amelyet 20 évvel később XI. Piusz pápai intézeti rangra emelt. A X. Piusz által elindított átfogó reform felismerhető abban, hogy az egyháznak szüksége van egy tanulmányi és oktatási központra, amely képes hűséggel és szakértelemmel közvetíteni a zeneszerzőknek, a liturgia-szakértőknek és a kórusvezetőknek a pápa által kijelölt irányelveket.

VI. Pál és II. János Pál hangsúlyozták az egyházzene célját és a hagyomány alapvető kritériumait, a nyelvezet egyetemességét, a liturgikus szövegekhez és gesztusokhoz való hűséget, a helyi kultúrához való alkalmazkodást, a gregorián zene prioritását, amely az egyházzene legmagasabb fokú modellje. Hangsúlyozták az egyház liturgikus örökségét képező különböző kifejezési formákat, mint pl. a polifóniát, valamint a „schola cantorum” jelentőségét, különösen a székesegyházakban.

Majd XVI. Benedek felteszi a kérdést: mi a liturgia hiteles alanya? A válasz egyszerű: az egyház. Nem az egyén vagy a közösség, amely a liturgiát bemutatja, hanem elsősorban Isten tevékenysége, amely az egyházon keresztül nyilvánul meg, amely gazdag történettel, hagyománnyal és kreativitással rendelkezik. A liturgia, így az egyházzene is az egészséges hagyomány és a legitim fejlődés közötti helyes és állandó kapcsolatból él. Ez a két koncepció kölcsönösen áthatja egymást, mert a hagyomány egy élő valóság, amely magába foglalja a fejlődés alapelvét, ahogy ezt a zsinati atyák világosan hangsúlyozták – mutat rá levelében XVI. Benedek.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

A keresztvetés (Romano Guardini: Örökmécs)

A XIX.sz. végén kibontakozott liturgikus mozgalom nagy alakja, Romano Guardini elgondolkodtató könyvecskéjének fejezetei

Romano Guardini (1885-1968)

Te most keresztet vetsz, még pedig szépen. Nem olyan elnyomorított, összekapott keresztet, amelynél nem lehet tudni, hogy mit akar jelenteni. Nem. Te szépen veted a keresztet, nyugodtan, megadva a módját: a homlokodtól a melledig, egyik válladtól a másikig. Megérezted-e, miként fogja át egész lényedet? Szedd össze magad egészen: minden gondolatodat és egész érzelemvilágodat foglald bele ebbe az egy jelbe, miközben homlokodtól melledig, egyik válladtól a másikig formálod. Akkor majd megtapasztalod, hogy egészen átölel téged, a testedet és lelkedet is: összefog, fölavat, megszentel.

    Honnan van ez? Onnan, hogy a kereszt mindenünk, a kereszt megváltásunk jele. A kereszten váltott meg minden embert a mi Urunk. A kereszt által szenteli meg az embert lényének legparányibb ízéig. Imádság előtt azért vetünk keresztet, hogy elrendezzen és összefogjon minket, hogy fogja össze Istenben gondolatainkat, szívünket és akaratunkat. Imádság után pedig azért, hogy megmaradjon bennünk Isten ajándéka. A kísértés idején, hogy megerősítsen. A veszélyben, hogy oltalmazzon. Áldáskor, hogy Isten életének teljességét fogadjuk lelkünkbe, és ez ott bent mindent megtermékenyítsen és megszenteljen.

    Gondolj erre, valahányszor keresztet vetsz. Ez a legeslegszentebb jel. Éppen azért vesd szépen: nyugodtan, teljes nagyságában és arra gondolva, amit cselekszel. Akkor azután egész valódat átfogja: külsődet, belsődet, gondolataidat, akaratodat, érzés- és kedélyvilágodat, jártodat-keltedet, és mindent megerősít, lefoglal, megszentel Krisztus erejében, a szentháromságú Isten nevében.

XVI. Benedek és a "liturgikus béke"

A magyarszéki Sarutlan Kármelita Nővérek kiadásában kapható Christophe Geffroy: XVI. Benedek és a "liturgikus béke" c. könyve. A szerző a Summorum Pontificum motu proprio kiadásának indokairól, szükségességéről, a Szentatya liturgikus gondolkodásmódjáról értekezik.
  
A könyv megrendelhető a Sarutlan Kármelita Nővérek honlapján.

Kommentárok az "Universae Ecclesiae" instrukcióhoz

2011. május 13-án az Ecclesia Dei pápai bizottság megjelentette az Universae Ecclesiae instrukciót, amely a 2007. szeptember 14-én hatályba lépett Summorum Pontificum pápai motu proprio helyes értelmezését hivatott szolgálni. A hivatalos magyar fordítás elkészült, a Magyar Liturgikus Egyházzenei Intézet vezetője szerint kiadásának módjáról a Püspöki Konferencia dönt június elején.

Az instrukció a Vatikán honlapján olvasható.

A magyar fordítás közreadásáig elolvasható az Ecclesia Dei pápai bizottság titkára, Mons. Guido Pozzo kommentárja a Szent Mihály Laikus Káptalan honlapjának május 15-i bejegyzésében, Rihmer Zoltán fordításában, valamint Alácsi Ervin János kommentárja a szerző blogján.

Támogatjuk a hagyományos rítusokat

Az amerikai New Liturgical Movement felhívására, a 2007-ben kiadott Summorum Pontificum motu propriohoz megjelent instrukció, az Universae Ecclesiae közvetlen következményeképpen, alapítványunk is támogatja minden törvényes tradicionális rítus szabad és széleskörű használatát.

Magyarországon elsősorban az ún. esztergomi rítus sajátos szépségére szeretnénk felhívni a figyelmet, amely a Magyar Katolikus Egyház saját liturgiája volt évszázadokon keresztül, nemzetünk egyedülálló, sok tekintetben művészi, költői kincse.

A róla szóló irodalom egyre gazdagabb. Ajánljuk elolvasásra Dobszay László Az esztergomi rítus c. népszerűsítő könyvét, valamint a könnyebben hozzáférhető Éneklő Egyház népénektár liturgikus énekeket tartalmazó részét, amelybe sok tradicionális esztergomi elem is került. Hasonlóképpen történt a gödöllői premontreiek által kiadott Graduale Hungaricum esetében is. A Magyar Egyházzenei Társaságnál beszerezhető, a Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom által kiadott kis zsolozsmakötetek szintén az esztergomi zsolozsma rendjét, dallamait és szövegeit követik. Hozzáférhető a MTA Zenetudományi Intézetének kiadásában a Musicalia danubiana sorozat, benne az esztergomi liturgikus könyvek facsimile kiadásai: Graduale Strigoniense (Esztergomi graduale), a Missale notatum Strigoniense (Esztergomi kottás misszále) és a Breviarium notatum Strigoniense (Esztergomi kottás zsolozsma).

Sokat megtudhatunk az esztergomi rítusról a Szent Mihály Laikus Káptalan (Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli) honlapjáról.