Magyar Kurír: Száz éves a Pápai Egyházzenei Intézet

A Bakócz-graduale Ádvent I. vasárnapjának Introitusával

Május 26-tól június 1-ig tart egyházzenével foglalkozó nemzetközi kongresszus. Az alkalomból a Szentatya levelet küldött Grocholewski bíborosnak, az intézet nagykancellárjának.

A liturgia valódi alanya az egyház és ilyen értelemben az egyházzene feladata, hogy megérintse a hallgatóságot visszatükrözve a szertartás imáinak, méltóságának és szépségének értelmét – írja a pápa. Ma talán a popzene befolyásolja negatívan a liturgikus zenét, száz évvel ezelőtt az opera áriák töltöttek be hasonló szerepet. X. Piusz pápa úgy döntött, hogy az egyházzene nem adhat teret a nem hozzáillő zenei partitúráknak, amelyek nem tudják kifejezni a szoros kapcsolatot a hangjegyek és a liturgia isteni értelme között. Ezért hozta létre X. Piusz 1911-ben az Egyházzenei Főiskolát, amelyet 20 évvel később XI. Piusz pápai intézeti rangra emelt. A X. Piusz által elindított átfogó reform felismerhető abban, hogy az egyháznak szüksége van egy tanulmányi és oktatási központra, amely képes hűséggel és szakértelemmel közvetíteni a zeneszerzőknek, a liturgia-szakértőknek és a kórusvezetőknek a pápa által kijelölt irányelveket.

VI. Pál és II. János Pál hangsúlyozták az egyházzene célját és a hagyomány alapvető kritériumait, a nyelvezet egyetemességét, a liturgikus szövegekhez és gesztusokhoz való hűséget, a helyi kultúrához való alkalmazkodást, a gregorián zene prioritását, amely az egyházzene legmagasabb fokú modellje. Hangsúlyozták az egyház liturgikus örökségét képező különböző kifejezési formákat, mint pl. a polifóniát, valamint a „schola cantorum” jelentőségét, különösen a székesegyházakban.

Majd XVI. Benedek felteszi a kérdést: mi a liturgia hiteles alanya? A válasz egyszerű: az egyház. Nem az egyén vagy a közösség, amely a liturgiát bemutatja, hanem elsősorban Isten tevékenysége, amely az egyházon keresztül nyilvánul meg, amely gazdag történettel, hagyománnyal és kreativitással rendelkezik. A liturgia, így az egyházzene is az egészséges hagyomány és a legitim fejlődés közötti helyes és állandó kapcsolatból él. Ez a két koncepció kölcsönösen áthatja egymást, mert a hagyomány egy élő valóság, amely magába foglalja a fejlődés alapelvét, ahogy ezt a zsinati atyák világosan hangsúlyozták – mutat rá levelében XVI. Benedek.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír