Szentmise advent IV. vasárnapján

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. december 20-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise advent III. vasárnapján, Szent Luca vértanú szűz ünnepén

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. december 13-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise advent II. vasárnapján, Myrai Szent Miklós ünnepén

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. december 6-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise advent I. vasárnapján

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. november 29-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise a pünkösd utáni utolsó vasárnapon

 

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. november 22-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise a pünkösd utáni XXIV. (Vízkereszt utáni VI.) vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. november 15-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise Mindenszentek ünnepén, a pünkösd utáni XXII. vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. november 1-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket! Maszkot mindenki hozzon magával!

Szentmise Krisztus Király ünnepén, a pünkösd utáni XXI. vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. október 25-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni XX. vasárnapon, Szent Lukács evangélista ünnepén

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. október 18-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni XIX. vasárnapon, a Boldogságos Szűz Mária Istenanyaságának ünnepén

A németújvári várandós Mária (Maria gravida), 1409, Szépművészeti Múzeum

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. október 11-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni XVII. vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. szeptember 27-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise SAJNOS NEM LESZ a pünkösd utáni XVI. vasárnapon

Fölhívjuk a kedves testvérek figyelmét, hogy az előzetes hirdetéssel szemben 2020. szeptember 20-án NEM LESZ hagyományos római rítusú szentmise 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.).

 

Kérjük szíves megértésüket!

Szentmise a pünkösd utáni XV. vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. szeptember 13-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni XIII. vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. augusztus 30-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni XII. vasárnapon

Hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. augusztus 23-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni X. vasárnapon

 

Örömmel hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. augusztus 9-én 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a pünkösd utáni IX. vasárnapon

Örömmel hirdetjük a kedves testvéreknek, hogy 2020. augusztus 2-án 15:30 órakor a szegedi Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni u. 3.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.

Várjuk a kedves híveket!

FONTOS HIRDETÉS

Szomorúan értesítjük a kedves híveket, hogy a plébános döntése alapján a hagyományos latin rítusú szentmisék megszűnnek a szeged-felsővárosi Szent Miklós minorita templomban. Ez azt jelenti, hogy a korábbi hirdetésekkel ellentétben már a június 21-i szentmisét sem tudjuk ott bemutatni; az tehát elmarad. A kellemetlenségért mindenkitől elnézést kérünk.

A hagyományos latin rítusú szentmisék jövője Szegeden - templom hiányában - egyenlőre bizonytalan. Amennyiben a jelenlegi helyzetben változás állna be, a híveket értesíteni fogjuk.

A szentmise értékei

Egyetlen szentmise, melyen részt vettél, többet használ neked, mint számos, melyet halálod után ajánlanak fel érted mások.

A szentmise sok mulasztásodat és hanyagságodat pótolja.

A szentmise eltörli bocsánatos bűneidet, melyeket sohasem gyóntál meg. Mikor jelen vagy a szentmisén és odafigyelsz, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr Jézus szent Emberségének.

Minden szentmisével buzgóságod szerint többé-kevésbé csökkentheted ideiglenes földi büntetéseidet.

Sok veszélytől és szerencsétlenségtől szabadulsz meg, amit különben nem kerülhetnél ki.

Halálod óráján lesz a legnagyobb vigasztalásod, hogy szentmisét hallgattál. Minden szentmisét magaddal viszel az ítéletre és ezek lesznek közbenjáróid.

Minden szentmise új dicsőséget szerez számodra az égben.

Minden szentmisén való részvételeddel megrövidíted a tisztítótűzben viselendő szenvedéseidet, melyek különben reád várnak.

A szentmisén való részvételeddel a lehető legnagyobb segítséget nyújtod a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek – különösen, ha értük ajánlod fel részvételedet.

A szentmise alatt az angyalok seregei között térdelsz, akik félő tisztelettel vannak jelen az isteni áldozatnál.

A szentáldozás során felbecsülhetetlen értékű kegyelemben részesülsz!

A sátán gyengébb lesz veled szemben.

A szentmisében a pap áldásában részesülsz, amit Isten megerősít az égben is. (Várd meg az áldást türelemmel!)

A szentmiséről Isten áldását viszed haza anyagi ügyeidre is.

Szeretettel ajánlom átelmélkedésre!

fr. Barsi Balázs OFM

A Katolikus Tábori Püspökség online szolgálatának adása: Karanténkápolna, Fehérvasárnap, Alácsi Ervin János őrgy.

RÉGI RÍTUSÚ SZENTMISE PÉCSETT!

RÉGI RÍTUSÚ SZENTMISE PÉCSETT
2020. június 26. péntek, 18:30
Az időpontot este fél hét órára módosítottuk a pécsi hívek kérésére!
-----------------------------------------------------------------------------------
A Templomos Lovagrend (Militia Templi - Christi pauperum Militum Ordo), Szent Mór Kommenda által szervezett Szentmise a római rítus hagyományos formájában. A Szentmisét Ft. Dr. Aradi László, sümegcsehi plébános, lovagrendi káplán mutatja be. Helyszín: Urunk Színeváltozása (Lyceum) templom, Pécs, Király utca 44, 7621.
-----------------------------------------------------------------------------------
A Szentmise után a sekrestyében a pécsi imaközösség számára rövid előadást tartunk. Továbbra is lehet csatlakozni a közösséghez!


Köszönjük és üdvözöljük a hírt a Templomos Lovagrend Magyarok Preceptóriájának hivatalos facebook oldalának jóvoltából

Szentmise a pünkösd utáni II. (az Úrnapja nyolcadába eső) vasárnapon

Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. június 14-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

Milyen "egység" alapján fog az egységes világvallás állni?

    A francia szabadkőműves Yves Marsaudon az eljövendő egységes világvallást a következőképpen definiálja: „Ki lehet jelenteni, hogy az ökumenizmus a szabadkőművesség legitim gyermeke. Korunkban egyik rendtársunk, Franklin Roosevelt követelte ki mindenki számára azt a lehetőséget, hogy az Isten előtti hódolatban saját alapelveit és meggyőződését követhesse. Ez egyszerre tolerancia és ökumenizmus. Mi, hagyományhű szabadkőművesek megengedjük magunknak, hogy egy ünnepelt államférfi eme kijelentését megismételjük és a körülményekhez igazítsuk. Katolikusok, ortodoxok, protestánsok, zsidók, moszlimok, hinduk, buddhisták, szabadgondolkodók, nem-hívők, ezek csupán a keresztnevek. A családi nevük mindegyiküknek szabadkőművesség lesz.”

     Más szavakkal ez a következőket jelenti: az egységes világvallás az összes vallás egyenlőségéből fog állni. Mindegyik ugyanannyira érvényes. Ennek feltétele azonban az egyesítő családi név, vagyis annak a szabadkőműves tévtannak az elismerése, amely szerint minden vallást Isten akart, és mindegyik hozzá vezet. Ez az eljövendő világvallás legfőbb dogmája. (Nincs tehát Szentháromság, nincs Megváltó és nincs megváltás, mert az ősbűn legitim, amiként az ember, Istennel való szembenállása is!)
      Ezzel az elvvel egészen egyetértve jelentette ki P. Dupuis Fatimában: „A világ összes vallási hagyománya egy, az emberiség számára készített isteni terv része. A Szentlélek jelen van és egyaránt megmutatkozik a buddhizmus, a hinduizmus, a keresztények és a nem-keresztények szent írásaiban.” És ehhez még hozzáfűzte: „Az isteni uralom univerzalizmusa teszi ezt lehetővé. Ezek egész egyszerűen csak a fejlődés különböző útjai a megváltás közös titka felé.” (Most már csak azt kéne pontosítani, hogy a démonok is istenek-e, ezek szerint hány istenség van, és a fenti "isteni terv", melyik "Isten" eredendő terve? Melyik isteni személy áldozta fel önmagát szeretetből, az emberiség üdvösségéért? Bizony ezt, nem ártana mindenek előtt tisztázni!)
     Rákérdezve a firenzei zsinat dogmájára, miszerint az Egyházon kívül nincs üdvösség, P. Dupuis ezt válaszolta: „Nincs szükség a firenzei zsinat 1442-ből származó szörnyű szövegére való hivatkozásra.”  (Röviden)

     A fatimai szentély területét már nem a Jelenési Kápolna, nem is az 1921-ben épült régi bazilika uralja, hanem az ezzel szemben felépített "rakétasilóra" emlékeztető új templom (lásd még alsó 3 képünk)! Ennek az új szentélynek egy olyan központnak kell lennie, amelyben a világ összes vallásának hívei össze tudnak jönni a saját isteneik előtt való tiszteletadásra – egy fedél alatt.
     Akaratlanul is felmerül annak gondolata, hogy ez "az összes istennek" szóló új panteon, talán éppen az eljövendő egységes világvallás első katedrálisa? Az előző posztokban leírt hindu rituáléhoz hasonló események azt mutatják, hogy a "Nagy Tervezők" pontosan követik a szabadkőműves eszméket, formailag is. Mindez a helyi, a Leiria-Fatima egyházmegye püspökének, D. Serafim de Sous a Ferreira e Silva-nak és Lisszabon bíboros-pátriárkájának, Jose da Cruz Policarpo-nak a beleegyezésével és szeme láttára. Forrás nyomán
     Ezek után mi csak oszthatjuk John Vennaris, a Fatima-Crusader szervezet kanadai újságírójának véleményét, aki ezt írja: „A 90-es évek közepén a Guadalupe-i szentély rektora tagadta Miasszonyunknak a Tepeyac-dombon való megjelenését. Mexikó lakói felháborodtak és tiltakoztak eme arcátlanság ellen. A rektornak egy éven belül mennie kellett. Ugyanennek kellene történnie Fatimában is! 

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/6318410

Szentmise a pünkösd utáni I. vasárnapon, Szentháromság vasárnapján

Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. június 7-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a húsvét utáni 6. vasárnapon (Áldozócsütörtök nyolcadában)

Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. május 24-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

Szentmise a húsvét utáni 5. vasárnapon

Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. május 17-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

Litánia és könyörgések a járvány ellen: a Nagy litániák napjára (április 25.)

Búzaszentelési körmenet - Marcali, 1943.

A római liturgiában hagyományosan ma, azaz, Szent Márk evangélista napján vannak az ún. "nagy litániák" (litaniæ maiores), vagy népi nevén: búzaszentelő körmenetek a természeti csapások elhárítására. A szokás nagyon ősi, valószínűleg Liberius pápa (†366) idejére vezethető vissza. Most, amikor aligha tarthatunk a határban körmeneteket, talán tanácsos a fohászainkat a minket leginkább érintő természeti csapás, a járvány ellen fordítani. Az 1625-ös esztergomi rituálé erre a következő szöveget adja:

In Litaniarum precibus dicatur bis: „A peste et fame, líbera nos, Dómine!”; et infra suo loco: „Ut a pestiléntiæ flagello nos liberáre dignéris. te rogámus, audi nos!” Et in fine Litaniarum dicitur: Pater noster.

℣. Dómine, ne in furóre tuo árguas me!

℞. Neque in ira tua corrípias me!

℣. Dómine, non secúndum peccáta nostra fácias nobis!
℞. Neque secúndum iniquitátes nostras retríbuas nobis!
℣. Adiuva nos, Deus, salutáris noster!
℞.  Et propter glóriam nóminis tui, Dómine, líbera nos!
℣. Dómine, ne memíneris iniquitátum nostrárum antiquárum!
℞. Cito antícipent nos misericórdiæ tuæ, quia páuperes facti sumus nimis!
℣. Ora pro nobis, sancte Sebastiáne!
℞. Ut digni efficiámur promissiónibus Christi!
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam!
℞. Et clamor meus ad te véniat!
℣. Dóminus vobíscum!
℞. Et cum spíritu tuo!

Orémus!

Exáudi, nos, Deus, salutáris noster, et intercedénte beáta et gloriósa Dei genitríce María semper vírgine, et beáto Sebastiáno mártyre tuo, et ómnibus sanctis, pópulum tuum ab iracúndiæ tuæ terróribus líbera, et misericórdiæ tuae fac largitáte secúrum.

Propitiáre, Dómine, supplicatiónibus nostris, et animárum et córporum medére languóribus, ut remissióne percépta, in tua semper benedictióne lætémur.

Da nobis, quǽsumus, Dómine, piæ petitiónis efféctum, et pestiléntiam mortalitatémque propitiátus avérte, ut mortálium corda cognóscant, a te indignánte tália flagélla prodíre, et te miseránte cessáre. Per Dóminum nostum, Iesum Christum, Fílium tuum, qui tecum vivit et regnat, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, iper ómnia sǽcula sæculórum. Amen.

A Mindenszentek litániájának könyörgéseiben kétszer: „A járványtól és éhínségtől, ments meg, Uram, minket!” , és a megfelelő helyen:  „Hogy minket a járványnak csapásától megszabadítani méltóztassál: kérünk téged, hallgass meg minket!”, a litánia után pedig: Mi Atyánk.

℣. Uram, ne büntess engem haragodban!

℞. És fölindulásodban ne korholj engem!

℣. Urunk, ne bűneink szerint cselekedj velünk!

℞. És ne gonoszságaink szerint fizess nekünk!

℣. Segíts meg minket, szabadító Istenünk!

℞.  És a te neved dicsőségéért, Urunk, szabadíts meg minket!
℣. Urunk, ne emlékezzél meg régi gonoszságainkról!

℞. Hamar előzzön meg minket a te irgalmasságod, mert igen szegények lettünk!
℣. Imádkozzál érettünk, Szent Sebestyén!
℞. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire!
℣. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet!
℞. És az én kiáltásom jusson eléd!
℣. Az Úr legyen veletek!
℞. És a te lelkeddel!

Könyörögjünk!

Hallgass meg minket, üdvözítő Istenünk, és a boldogságos és dicsőséges Istenszülő, a mindenkor szűz Mária, és vértanúd, Szent Sebestyén és minden szentek közbenjárására szabadítsd meg a te népedet haragodnak félelmétől, és irgalmasságod bőségében adj nekik biztonságot!

Engesztelődj meg, Urunk, a mi könyörgéseinkre, és gyógyítsd meg a testi és lelki erőtlenségben szenvedőket, hogy a bűnök bocsánatát elnyerve, mindenkor a te áldásodnak örvendjünk!

Add meg nekünk, kérünk, Urunk, jámbor kérésünk hatását, és megengesztelődve fordítsd el tőlünk a járványt és a halált, hogy a halandók szívei fölismerjék, hogy az ilyen csapások a te nemtetszésedből származnak és a te könyörületedből érnek véget! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, ki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen.

Bejegyezte: Alácsi Ervin János
Forrás: http://strigonium.blogspot.com

Reductio ad absurdum – in tempore pestilentiae

Egykori egyetemi tanárom és barátom, Dr. Peter Kwasniewski tett közzé egy érdekes cikket, amiben rámutatott egy jelenségre, amin magam is sokat gondolkodom mostanában. Egyesek állítják, hogy ez a világjárvány annyira komoly változásokat fog előidézni, hogy a világ már sohasem lesz olyan, mint előtte. Ez igaz – érvelnek egyesek – a keresztények vallásgyakorlatára is. Ezt igazolják azok a történelmi léptékű társadalmi, kulturális, vallási változások is, amelyek a 14. század közepén föllángolt pestisjárvány után alakultak ki.

Persze egy változás lehet pozitív és negatív előjelű is. Vannak olyanok, akik szerint a papok és a hívek – miután hosszú heteken, hónapokon (?) keresztül nem lehettek jelen az Egyház közös istentiszteletein – ezután sokkal jobban meg fogják becsülni pl. a szentmiseáldozaton való részvételt. Adná Isten, hogy így legyen! Én pesszimista vagyok. Szerintem a legtöbb embert nehéz lesz visszaszoktatni a templompadokba, vagy mert úgy érzi, hogy a válság idején az Egyház magára hagyta, vagy mert rájött, hogy egész jól megvolt eddig is Józsi atya 40 perces se füle, se farka prédikációi nélkül, amit egy 2. eucharisztikus imával összecsapott max. 5 perces áldozati rész követett.

A papok sem vizsgáznak igazán jól a válság idején. Remélhettük volna, hogy a gyülekezet nélkül elmondott misék majd újra emlékeztetik papjainkat, hogy a szentmisében elsősorban nem kiselőadást tartanak a népnek, hanem engesztelő áldozatot mutatnak be az Istennek (a nép javára). Tényleg túl sok lett volna abban bízni, hogy ez visszahozza – legalább a papok fejében – a liturgiáink romlatlan istenközpontúságát? A tapasztalatom a következő: a papok fejében – tisztelet a kivételnek! – nem hogy nem állt helyre a rend, hanem újabb szomorú és megföllebezhetetlen bizonyítékát adták annak, hogy nem értik, mi a papságuk lényege, mi az, ami a szentmisében történik, lényegében mit tesznek, amikor az oltár elé állnak. A legtöbb pap ugyanis – és ezt személyes tapasztalatból mondom, felelősségem teljes tudatában!!! – nem mondott/mond nap mint nap miséket az üres templomokban. Jó, ha vasárnap megszólal benne a lelkiismeret.

Voltak olyanok is, akik azért legalább vasárnap "lemiséztek", de mivel teljesen értelmezhetetlen számukra a nép nélkül ünnepelt liturgia (főleg versus populum, azaz a néppel szemben, amelyik nincs ott!) inkább híveik fényképeivel ragasztgatták tele a templompadokat. És minderről a világi és ez egyházi sajtó lelkendezve tudósít! Milyen jópofa, nem? Tök jó fej ez az atya! Nem ám olyan merev, mint régen, meg mostanában a sötét képű konzervatív papok, hanem "rugalmas és leleményes"! Az nem tűnik föl senkinek, hogy ez elsősorban nem az otthonaikba bezárt hívek üdvössége iránti aggodalom, hanem a nép figyelméhez, visszajelzéséhez, tiszteletéhez, esetleg szeretetéhez szokott papok kóros hiányérzete, önsajnálata és pszichológiai értelemben vett függőségének tünete?

REDUCTIO AD ABSURDUM! – logikai visszavezetés a tétel képtelenségére! – írja Kwasniewski. És milyen igaza van! Itt áll előttünk díszeitől, sallangjaitól, ideológiai arzenáljától teljesen lemeztelenítve, undok és pőre valóságában az elmúlt 5-6 évtized szembemisézési gyakorlatának következménye a papi pszichére! Mise nép nélkül, minek? Ha pedig muszáj, legalább az illúzióját teremtsük meg annak, hogy nem maradtam egyedül (egyedül?) az Istennel, az angyalok megszámlálhatatlan sokaságával, minden szentekkel, akik előttem már a hit jegyével megjelölve távoztak az örök boldogságra, a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel, akiknek szabadulásáért ezt az áldozatot fölajánlom, az egyház teljes hierarchiájával, akikért a kánonban külön imádkozom. Nem, nem vagyok egyedül (egyedül?), mert ezek a fotókról visszamosolygó arcok megnyugtatnak, hiszen van végre (ha virtuálisan is), aki csiklandozza törékeny egómat.

Írta: Alácsi Ervin János

http://strigonium.blogspot.com

Hagyományos rítusú szentmise közvetítés a templom Facebook-oldalán!

Tájékoztatjuk a kedves híveket hogy a belvárosi Szent Mihály-templom  Facebook oldalán, az elkövetkezendő időszakban minden vasár és ünnepnapon délelőtt fél 11-kor szentmisét közvetítünk élőben gödöllői rendházi kápolnánkból.

A szentmiséket celebrálja: Kovács Ervin Gellért atya.

A szentmisék később is visszanézhetőek az oldalon.

🖱 Facebbok oldal linkje

A rendkívüli helyzet ideje alatt a Premontrei Iskolaközpont facebook-oldalán minden hétköznap 10 órától lesz szentmise-közvetítés.

Hétfő reggelente 7:50-kor a hétindító gondolatok közvetítésébe lehet bekapcsolódni.

Vasárnaponként a Premontrei Plébániatemplomból is lesz szentmise-közvetítés.

Az iskola facebook-oldalán lesznek elérhetőek a 10 órakor kezdődő szentmisék, amelyeket Imre atya celebrál és a hétfői hétindító gondolatok, amelyeket a premontrei szerzetesek tartanak: https://www.facebook.com/virtutevinces

Az alábbi youtube-csatornán pedig a Premontrei Plébániatemplom vasárnapi szentmiséit lehet nyomon követni:https://www.youtube.com/channel/UCdBtTLzzDWxoF_IgGdm7rCg

Hogyan viselkedjünk, ha otthonunkban, a számítógépen vagy okostelefonon keresztül követjük a szentmisét, hogy részvételünk jelentőségét tovább növeljük?

Bernard (Drans) Nolasco szalézi atya a Fülöp-szigeteken megjelenő „St. John Bosco Today” magazin szerkesztője kiváló tanácsok formájában foglalta össze a választ erre a kérdésre:

1. Készíts egy oltártTegyél rá égő gyertyát, hogy fokozd az ünnepélyes hangulatot. A kezdés előtt megfelelően hangolódj rá. Vegyél háromszor mély lélegzetet.

2. Öltözz alkalomhoz illően
még akkor is, ha csak otthon vagy. A pizsama vagy házi ruha helyett vegyél fel megfelelő öltözetet, tedd rendbe a hajad és az arcod.

3.Távolítsd el, ami zavaró
Halkítsd le, vagy kapcsold ki a környezetedben levő, hangot adó készülékeket (természetesen nem azt, amin a közvetítést követed).

4. Végezz lelki áldozást
Tedd ezt szívből, és gondolj arra, mit jelentenek a szavak, ha nincs lehetőség az áldozásra.

5. Imádkozd a kötelező imákat
a mise alatt, vagy rövidesen utána. Kérd a Szűzanya közbenjárását. Foglald imáidba azokat is, akik közvetlen veszélyhelyzetben dolgoznak.

6. Gondolkodj el azon, hogy Isten szeretetre tanít bennünket
ezekben a „koronavírus-sújtotta” időkben és hogy saját önzésünk miatt is elbukhatunk.

Gyakorta csak akkor fogjuk fel valaminek az értékét, ha meg vagyunk fosztva tőle. Ez a hat lépés segíthet nekünk ápolni a vágyat, hogy hamarosan fizikailag is magunkhoz vehessük Jézust.

Gondolatok az egyházi reakciókról járvány idején

A látszat ellenére nem vagyok megmondóember, aki álnéven trollkodik az interneten, főleg akkor nem, ha halálosan komoly dolgokról van szó, viszont van néhány gondolatom arról, ahogy az egyházak reagálnak a koronavírus terjedésére.

Az alap kiindulás a következő. Amerikai Egyesült Államokban egykor általánosan használt hagyományos hittankönyv, a Baltimore Katekizmus (1891) egyik kérdése így szól: Mitől kell feltétlen óvakodnunk vallási gyakorlatainkban? (#1154.) A válasz: "Minden vallási gyakorlatunkban feltétlen óvakodnunk kell, nehogy elvárjuk Istentől, hogy csodákat tegyen, miközben természetes okok is előidézhetik azt, amit remélünk. Isten néha csodálatosan a segítségünkre siet, de általában csak akkor, ha már minden természetes eszközünk kudarcot vallott."

Ez lényegében két dolgot jelent: (1) Az egyházi hatóságok jól teszik, ha felelősen, fölvilágosultan járnak el egy ilyen helyzetben, minden észszerű óvintézkedést meghoznak, azaz, bevetik a rendelkezésre álló "természetes eszközöket" a "természetfölötti eszközök" MELLETT ÉS NEM HELYETT! (2) A naiv és szájtáti csodavárás, a rendkívül istenesnek, vallásosnak, jámbornak tűnő, de valójában felelőtlen, sőt vakmerő és istenkísértő "lesz, ami lesz", vagy "majd Isten megoltalmaz" stb. hozzáállás méltatlan egy igaz keresztényhez.

A kézbeáldoztatással kapcsolatos véleményemet már elmondtam. Semjén miniszterelnök-helyettes urat a liberális sajtó ekézi, mert azt mondta, nem kevesebb, hanem több mise kell. Ez nyilván őrültség annak, aki nem hisz Istenben és az imádság (főleg a leghatékonyabb imádság: a szentmiseáldozat) erejében. Az ilyenek szerint a templomokat nem tudjuk elég gyorsan lakatra zárni, és a leghelyesebb, ha úgy is maradnak. Pedig amit a miniszterelnök-helyettes mondott, valójában nagyobb igazság és keresztényibb hozzáállás, mint amit sok nyugati ország katolikus püspökeitől láttunk! E tekintetben tiszteletreméltó kivétel a lengyel hierarchia. Ők azt mondták, amíg nem indokolt, nem zárjuk be a templomokat, sőt több misét biztosítunk, hogy elkerülhetők legyenek a tömegjelenetek, az emberek egymástól kellő távolságban tudjanak ülni stb.

Érdemes figyelni, hogy mi történik Olaszországban. A Vatikán már a vörös zóna országossá tétele előtt bezárkózott, kivetítőkön üzengetett a híveknek és legújabban az összes római templomot bezáratta. A papok eddig se jeleskedtek az elkeseredett hívek vigasztalásában és a betegek, haldoklók kétségkívül áldozatos szentségi ellátásában, de a templomok bezárása az eddiginél is nagyobb csalódást, fölháborodást váltott ki a katolikusok között. Sok ember úgy érzi, hogy teljesen magukra hagyták őket éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségük lenne lelki támogatásra. Ebből a helyzetből a Vatikán és az olasz papság óriási erkölcsi deficittel fog kijönni! Nem ünneplik majd őket, mint Borromei Szent Károlyt a milánói pestisjárvány után, hanem...

Persze eljöhet az a helyzet, amikor a józan ítélőképesség szerint már tényleg nem lehet nyilvános, közösségi istentiszteleteket tartani, áldoztatni stb. Ez viszont nem jelentheti a templomok kulcsra zárását, sem azt, hogy a szentmiseáldozat bemutatása megszűnik. A papoknak kutya kötelessége, hogy ha nép nélkül is, de napi rendszerességgel bemutassák a legszentebb áldozatot a bűnök bocsánatára és a mennyei jótétemények kiesdeklésére. A bemutatás körülményeitől függetlenül a szentmiseáldozat a leghatékonyabb eszköz az Egyház kezében arra, hogy a hívek testi és lelki javát szolgálja! Föl kell ébredni a több évtizedes csipkerózsika-álomból, amibe az átgondolatlan, túlzó koncelebrációs gyakorlat és a papi identitást romboló liturgikus tunyaság ringatta a klérust!

A rendelkezésre álló "természetes eszközök" használata MELLETT egyszerűen elengedhetetlen a "természetfölötti eszközök" használata. Ennek elmulasztása nem csupán meggondolatlanság vagy lelki restség, hanem a hit siralmas hajótörése, nettó istentelenség, egyfajta gyakorlati ateizmus! A kézfertőtlenítés és egyéb nagyon hasznos rendelkezések mellett hol vannak az ilyen jellegű intézkedések? Melyik püspök élt eddig a jogával (és kötelességével), hogy - amint az korábban rendszeres gyakorlat volt - kötelező imádságokat rendeljen el a járvány idejére? Hagyományosan ilyenkor minden templomban, szentmisén elrendelték bizonyos parancsolt könyörgések (orationes imperatae) elimádkozását. A rengeteg lehetséges szöveg, megoldás közül, itt már ajánlottam párat.

Végül a hangulat oldására egy angol nyelvű klip a nagyon vicces (és furcsán időszerű) "Yes, Prime Minister" című BBC vígjáték sorozatból. Alább olvasható a kicsit fazonigazított magyar átirat. Természetesen egy pillanatig sem gondolom, hogy ez a magyar helyzetre vonatkoztatható lenne (talán a kínaira igen), de azért tréfás.

- Mit tesznek, hogy segítsék őket?
- Semmit.
- De mi van akkor, ha ... hozzánk folyamodnak?
- Nos akkor megadunk nekik minden támogatást, kivéve a segítséget.
- És mi van akkor, ha a miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy segítsük őket?
- Akkor a négy-lépéses stratégiát követjük.
- Az mi?
- Az általános ... válasz válság idején. Első lépésként azt mondjuk: semmi sem fog történni. A második lépésben azt mondjuk: talán történik majd valami, de nekünk nem kell semmit sem tennünk. Harmadik lépésben azt mondjuk: talán tennünk kellene valamit, de sajnos nem tehetünk semmit. A negyedik lépésben azt mondjuk: talán tehettünk volna valamit, de most már túl késő.

Forrás: Quantum potes, tantum aude - Alácsi Ervin blogja

Szentmise Nagyböjt harmadik vasárnapján

Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. március 15-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

A KORONAVÍRUS ÉS A MUSTÁRMAG

„A gyermek meggyógyult abban az órában. Ekkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz és megkérdezték: »Mi miért nem tudtuk kiűzni?« Azt felelte nekik: »A kishitűségetek miatt. Mert bizony, mondom nektek: ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek, ‘menj innen oda’, elmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek.«” (Mt XVI: 18–20.)

A koronavírus az egyik legparányibb az emberekre életveszélyes kórokozók között, ahogy a mustármag a legkisebb a fák magvai között. Mégis mindkettő, ha teret kap, hatalmassá terebélyesedik.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar a pandemikussá váló koronavírus-járványra hivatkozva megtiltotta a római rítusban a szentáldozás nyelvre való kiszolgáltatását a hívek számára, kötelezővé téve a kézre áldoztatást…

Természetesen nem szeretnénk ön- és közveszélyes vakhit mellett kampányolni, életbevágóan fontosak a higiénikus szankciók. A szentségek nem érzékelhető csodákat okozó jelek, vagyis az érzékelhető világban szükségképpen rendkívüli jellegű csodákat (például fertőzésképtelenség) nem produkálnak. Aki ezt hiszi, az csodaváró, babonás egzaltált: a lelkipásztori elmekórtan alanya. A földi életben a természetszerűleg nem érzékelhető természetfeletti élet adására, és táplálására adattak a szentségek, nem sárkányfűnek.

Nem szeretnék továbbá bármely klerikust vagy laikust vakmerő és botrányos engedetlenségre sarkallni az MKPK rendelkezésével szemben. Egyetlen klerikus se kísérelje meg a híveket nyelvre áldoztatni és egyetlen laikus se próbáljon nyelvre áldozni. Megjegyezzük, ha a cél a fertőzés lehetőségének csökkentése, a leghelyesebb az, a hívek szentségi áldozását teljes egészében fölfüggesztik, ugyanis a kézre áldoztatás kötelezővé tétele nem oldja meg egy cseppet sem a kórokozó terjedését.

Mi katolikus hitvallásra hívjuk fel olvasóinkat!

Végezzenek kizárólag lelki áldozást, amennyiben nincs lehetőségük a szentségi színeket magukhoz venni. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy tüdőlövést kapott katona sem képes másra, amikor kiszolgáltatja a viaticumot neki a tábori lelkész a lövészárokban: a feloldozás és az utolsó kenet után nem áldoztatja meg szentségileg, hisz nyelni sem képes már vért öklendező haláltusájában. Ennek ellenére a szentáldozás által közölt kegyelmeket lelki áldozása révén elnyeri utolsó csatájában.

Ha járvány okán lehetetlen a hívek megáldoztatása, szegezzük tekintetünket a konszekráció után felmutatott Felszegezettre, s megmenekülünk a minden földi nyavalyánál halálosabb kígyómarásától! Azonban ha kézre áldozunk, a Kígyó cinkosai leszünk. Hogy miért? A kézre áldozás után a mi Urunk, Jézus Krisztus teste a kenyérszín érzékelhető morzsáinak fátyla a tenyerünkre ragad, amiket utána a földre hullajtunk, majd eltaposunk… Méltatlan a legnagyobb kincshez ez az áldoztatási alak. Ezért nemhogy most, hanem sohase áldozzon kézre a laikus hívő!

Az isteni Gondviselés bölcs pedagógiája talán ezt azért engedte meg, hogy ráébredjünk Nagyböjtben, mennyi a méltatlan szentáldozás… Az emberek van, hogy évekig nem gyónnak, de áldozáshoz járulnak minden adandó alkalommal mondván, „az nekik jár”. Mindez a katolikus hitérzék eltompulásának szomorú pandémiája, mely halálosabb minden testi kórságnál.

Katolikus hitigazság, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus teste igazán, valóságosan és lényegileg jelen van az átváltoztatott kenyér minden egyes darabjában egészen és oszthatatlanul. A hívek kézre áldoztatása a mai pongyola alakban – ami köszönő viszonyban sincs az ősegyházi kézre áldoztatási alakkal – hittagadás. Amennyiben igaz a tétel, hogy a liturgia énekelt dogma, akkor a kézre áldozás mai – azelőtt sosemvolt – alakja a hittagadás ördögi kacaja.

A kézre áldozás elutasítása tanúságtétel – az átlényegülésben való, örök életet adó igazság megvallása.

Tekintsük föl mustármagnyi hittel Arra, Akit keresztülszúrtak, Akiben az egyedüli üdvösségünk vagyon! Ne feledjük, ha a megszentelő kegyelem állapotában így teszünk – vagyis lelkileg és nem szentségileg áldozunk –, elnyerjük a szentáldozásban közöltetett kegyelmeket!

Ne „tamáskodjunk”, hanem teljes szívünkkel, teljes lelkünkkel, teljes elménkkel, és minden erőnkkel megrendülten sóhajtson fel egész valónk az úrfelmutatás pillanatában: „Én Uram, én Istenem!” (Jn XX: 28.)

Forrás: DEPOSITUM - KATOLIKUS HITVÉDELEM

Szentmise Nagyböjt első vasárnapján

 Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. március 1-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

Szentmise Ötvened vasárnapon

Értesítjük a kedves híveket, hogy 2020. február 21-én 15:30 órakor a felsővárosi Szent Miklós minorita templomban (Szeged, Munkácsy u. 6.) hagyományos római rítusú szentmise lesz.
Várjuk a kedves híveket!

Az ördög létezik – Interjú Paolo Carlin atyával

Az erkölcsteológus és kapucinus a ravennai és a faenzai egyházmegye ördögűzője, az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének szóvivője és olaszországi képviselője. Nagy gyakorlattal rendelkezik a megszállottság megkülönböztetésében. Ezt a tapasztalatot az olvasók rendelkezésére bocsátja De cura obsessis c. könyvében. Ez egy gyakorlati kézikönyv az ördög felismerésére és legyőzésére, és annak megértésére is, hogy valódi megszállottsággal állunk-e szemben, illetve mikor kell szabadító imát mondanunk, kik végezhetnek ördögűzést.
Carlin atya kapucinus szerzetes és ördögűző pap ezt mondja:
“Az ördög létezik! De nem nyúlhat a Szűzanyának felajánlott személyekhez.”

——— Itt vannak a Carlo atyával folytatott interjú legfontosabb részei. ——–

Amikor Ravenna püspöke megadta nekem az engedélyt az interjúra, három egymást követő éjszaka felébredtem és tágra nyílt szemmel figyeltem. Az ellenség bemutatkozott… De amint elkezdtem imádkozni a rózsafüzért, minden megszűnt.

Paolo Carlin atya mosolyogva emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor Ravenna püspöke megkérte arra, hogy legyen ördögűző:
“Amikor megérkeztem az egyházmegyébe, nem volt lelkipásztori megbízatásom, ezért bemutattak neki, és úgy tűnt, minden tekintetben megfeleltem. Néhány nappal később egy Pio atya tiszteletére rendezett ebéden vettünk részt, ahol a püspök megkérdezte tőlem: “Hogy állsz az ördöggel?” Habozás nélkül válaszoltam, hogy hiszek a létezésében, és hiszek Krisztusban. Akkor megbízott ezzel a szolgálattal.”

Sokan kételkednek az ördög létezésében?
Nem ismerik az ördögöt. Olyan kultúra áldozatai vagyunk, amely tele van a sátán hazugságaival: de tagadjuk a létezését. És ő pótolja a tudatlanságot, mi pedig többé-kevésbé tudatosan ragaszkodunk a keleti vagy a new age filozófiájához. Pedig az ördög létezik. Sajnos sok olyan pap van, akik nem eléggé felkészültek a témával kapcsolatban, nem beszélnek róla eleget. Nem beszélve azokról, akik álképességekkel tévesztik meg saját magukat és másokat. Bizonyos ajándékok – hacsak nem vagy szent – nem Istentől származnak.

Hogyan néz ki az ördögűző egy napja?
Az ördögűző nem egy szuper pap. Hétköznapi ember. De előfordul, hogy amikor az emberek “különleges” áldást kérnek tőlem, akkor elterülnek. Nem vagyunk földönkívüliek. Papi feladatokat látunk el, vezetjük a személyes és a közösségi imákat. A gyónásra és az Eukarisztiára összpontosítunk, mert a gonosz a bűneinket használja ellenünk. Minden nap 5:30-kor kelek, és 23:00-kor fekszem. Délelőtt mindennapos papi szolgálatomat végzem, délután pedig szellemi problémákkal küzdő emberekkel találkozom. Azt látjuk a moziban, hogy az ördögűző harcot vív a démonokkal. A csata nem az ördögűző és az ördög, hanem az Egyház és az ördög között zajlik. Ezen kívül az ördögűző csak a kezét nyújthatja ki az ember felé. Nincs szükség arra, hogy megérintsük az embert, ez egy lényeges dolog. Sajnos az emberek a filmek alapján képzelik el az exorcizmust, de ezek a rendezők által kitalált rituálék. Az a baj, hogy egyes papok követik ezeket.

Volt már olyan, hogy félt?
Az ördög néha meglepett, de soha nem ijesztett meg. Kiszámíthatatlan és ugyanakkor unalmas. De nem szabad félni. Aki hisz Jézusban, nem fél. Az ördögöt azonban nem szabad alábecsülni, mert nagy csaló. Erősebb mint egy ember, mert bukott angyal. De Istennel szemben nem tud semmit sem tenni, mert nem mindenható.

A csata mindig győzelemmel végződik?
Jézus már győzött helyettünk. A győzelemhez azonban a Győztessel kell lennünk. Mi választunk a döntésünkkel. Az elképzelhetetlen, hogy a rosszat rosszal tüntessük el.

Volt olyan esetei melyek lenyűgözték?
Természetesen vannak olyan esetek, amelyeket már évek óta követek. Ott van egy 14 éves fiú esete, aki sok szenvedést okozott a szüleinek. Minden olyan tünetet produkált, amivel az Egyház be tudja azonosítani a megszállottságot. És az ördögűzések után nyugodtan távozott. Aki Jézussal él, távol tartja magától az ellenséget. Emlékszem egy kislányra is, akinek szüksége lett volna ördögűzésre, de a szülei nem az imádság útját választották…

Milyen fegyvereket használhat az ördögűző az ördög ellen?
Ugyanazt, mint minden keresztény: a valódi szellemi fegyvereket. Az evangélium a sisak, amely védi a fejet az ellenség illúzióitól és kísértéseitől. Az evangélium szükséges és a hit alapját képezi, mert távol tartja a kétségbeesés, a szorongás, a félelem, a rendetlenség azon gondolatait, melyek a fejből indulnak ki, mert az ellenség a fejen keresztül támad bennünket. Miért? Mert a fej az ember szabad akaratának központja. Ha a fej tele van Isten Igéjével, akkor az ellenség nem léphet be. Miért? Hogyan verte vissza Jézus a sátán kísértéseit? Szentírási idézetekkel. Az igazság fényével leleplezte a hazugságot és a kísértést. Ha nincs ott a fejünkben Isten Igéje, akkor könnyen összezavarodunk és elveszünk.
Az imádság kardjával harcolhatunk a csapdák ellen. Az ima nem bontja meg a szavakat bla, bla, bla… hanem a szavakat sajátossá teszi. De csak, ha hallgatunk Jézusra, mert csak akkor tudom meg, hogyan reagáljak, hogy keressem Őt, hogyan bízzam Rá magam, ahol békére és erőre leljek. Tehát az ima beszélgetést jelent Vele, nem csak gyakorlást. Az, hogy hallgatunk Rá, nem csak annyit tesz, hogy olvassunk vagy tanulmányozzuk az Evangéliumot. Be kell lépned a személyes térbe.
A szentségek jelentik a páncélt, amely Isten cselekedete az ember életében. A gyónás erősebb, mint az ördögűzés: minél többször gyónok, annál távolabb tudom tartani magamtól az ellenséget; az Eukarisztia pedig a szellemi erőt jelenti a lélek számára. Végül ott van a hit pajzsa. Ha bízom Istenben, a sátán elkerül.



Az Eukarisztia és a kiengesztelődés szentsége megtart minket Isten és a világosság gyermekségében, távol tart minket a sötétségtől. Így lehetünk erősek az ellenséggel szemben. Fontos, hogy mindannyian használjuk a szentségeket, ne úgy éljük meg ezeket, mint vasárnapi parancsokat vagy vallási gyakorlatokat, hanem mint konkrét találkozást a feltámadt Úr Jézussal. Paradox módon, bár alacsonyabb rendűek vagyunk a sátánnál, – aki tisztán szellemi lény-, mégis erősebbek vagyunk nála. Nem véletlen, hogy amikor a Miasszonyunkra hivatkozunk, akkor tombolni kezd, és amikor ő hivatkozik rá akkor is csak annyit mond: “Az ott”.
Tudja miért? Mert a Madonna egy ember, de különbség van közte és aközött, aki engedetlen volt és az is marad az örökkévalóságon át, mert nem tud megváltozni, mivel angyal. A Szűzanya azonban tiszta, bűntelen, teljes egységben van Istennel, ő Istennek mondott igent, és nem a sátánnak. És amannak ez nagy vereséget okoz: egy alacsonyabb rangú lény (egy ember) győzi le. Ezért fél tőle. Azért fél tőle, mert ő az egyetlen ember, akire nem tudott hatni, és a Szűzanyának felajánlott embereknek azt mondja: “Nem tehetek ellene semmit sem, mert ‘Az ott’ védi.”

Forrás: www.metropolita.hu